Hogyan tervezzünk kültéri fa teraszburkolatot?

A kültéri burkolatok választékában a régről ismert burkolatok, terméskő, tégla, kavics mellett megjelent és egyre divatosabb a faburkolat, amely a legkisebb kertet vagy teraszt is barátságossá, egyedivé varázsolja. A fa jól szabható, még függőlegesen is felfuttatható a falra. A házhoz és a kerthez egyaránt harmonikusan kapcsolódik.

A trópusi faburkolatok kültéri használata sokoldalú. Tökéletesen alkalmasak kerti utak, teraszok, uszodaszegélyek, étteremteraszok, színpadok, vagy épületek személy- és gépkocsi bejáratainak, lépcsőfelületeinek biztonságos és esztétikus kialakítására. Rendkívül sűrű szerkezetüknek köszönhetően évtizedekig időtállóak. Elterjedésükkel azonban megjelentek az ehhez kapcsolódó tervezési és kivitelezési problémák is.

A kültéri faburkolat kiválasztásának és tervezésének legfontosabb szempontjai

1. A fa teraszburkolatok általános szerkezeti kialakítása

A burkolat lerakása lehet párnafás vagy táblásított jellegű. Párnafás lerakásnál a faburkolat rögzítése felülről lefelé történik a rögzített vagy fektetett párnafához:

• Rögzített párnafás kialakításnál a párnafát az alatta elhelyezkedő szerkezethez rögzítjük - síkbeton esetén a párnafa szilárdságának megfelelő távolságokban, általában műanyag dűbel alkalmazásával az aljzatbetonhoz lecsavarozva és teljes hosszában arra felfektetve. Sávos alátámasztásnál a párnafa a hajlítószilárdságának megfelelő távolságokban van csak alátámasztva és rögzítve (beton sávalaphoz, fa vagy fém gerendához). Pontszerű alátámasztásnál a párnafát általában betontuskókra támasztjuk és rögzítjük. 
• A fektetett párnafás kialakításra akkor kerül sor, ha  - például kavicságyra vagy szigetelőlemezre történő elhelyezésnél - nincs lehetőség a párnafa rögzítésére.

A táblásított lerakási  módnál a felső faburkolatot alulról felfelé történő csavarozással rögzítjük a hordozószerkezethez, amely készülhet a faburkolat saját anyagából, vagy lehet fém- illetve műanyag szerkezet is.

2. A faburkolat felülete

A kültéri faburkolatok felületi megmunkálása lehet sima, mikro- és makrobordázott. Attól függően választhatunk, hogy milyen célra fogják használni a leburkolt felületet:

• a teraszhoz, ami közvetlenül kapcsolódik a házhoz, elegendő a sima faburkolat
• a medence körüli burkolat biztonságosabb a bemart felülettel, 
• a kültéri lépcsőre kötelező a bemart, csúszásmentes felület.

3. A burkolat sűrűsége

A sűrűség fafajtól függően változik, kiszárított állapotban 640 – 1200 kg/m³ között.

4. Rögzítési módok

A faburkolatok egyik részét felülről kell csavarozni a párnafához. Napjainkban azonban egyre inkább terjed az un. klippes módszer, ahol a hornyolt pallók rögzítése egy klippel történik a párnafához. Ennél e rögzítési módnál nem látszódnak a csavarfejek felülről.

Az intenzív időjárási viszontagságoknak kitett faburkolatok változtatják méretüket, ezért a deszkaelemek között megfelelő tágulási hézagot kell hagyni. Ez a távolság 5-10 mm között ideális, mérete a burkolat szélességétől és nedvességtartalmától függ.

A tartós és biztonságos szereléshez nagyszilárdságú, edzett acélból készült rozsdamentes, korrózióálló csavart szabad használni.

5. Az alap előkészítése

A kültéri faburkolatot egyaránt fektethetjük betonozott alapra vagy kavicságyra:

• A betonaljzat legyen szilárd és egyenletes
• A kavicságy vastagsága 15 cm, a kavics átmérője 2-2,5 cm.

Az alapot mindkét esetben 1,5% lejtéssel kell kialakítani, amely lehetővé teszi a víz gyors elvezetését. Ha a faburkolat alatt a vízelvezetés nem megfelelő, akkor egyrészt a párnafák folyamatosan pangó vízben állnak, másrészt a faburkolat napsütés esetén alulról intenzív párahatásnak, felülről intenzív szárító hatású napsütésnek van kitéve. Mivel így a deszkázat alulról nedvességet vesz fel, felülről pedig szárad, a lerakott burkolatban feszültség keletkezik.

6. Az alátétfa helyes kiválasztása és fektetése

Az alátétfákat sík felületen mindig a lejtésiránnyal párhuzamosan kell az aljzathoz rögzíteni.  Ha ez nem tartható, akkor biztosítani kell a lefolyó víz áthaladását a párnafák alatt. A fafajta legyen mindig azonos a faburkolattal, vagy tulajdonságaiban nagyon hasonló ahhoz. Ez szilárdsági szempontból is fontos, ellenkező esetben a fedőburkolat a gyengébb szerkezetű párnafából a rögzítő csavarokat kitépi.

A párnafák távolságát a kiválasztott burkolat vastagsága és szélessége illetve az igénybevétel nagysága együttesen határozza meg. Minél vékonyabb és keskenyebb a faburkolat, a párnafákat annál sűrűbben kell fektetni. Közel 10 éves kivitelezési tapasztalatunk alapján az alábbi párnafák közötti tengelytávolságot ajánljuk:

A burkolat fafajának megválasztása fontos, ismerni kell az egzóta fajok tulajdonságait. A hazai fafajok közül elsősorban az akác vehető figyelembe, de lehetőségei nem azonosak az egzóta fajokéval.

8. Felületkezelés, karbantartás

A faburkolatot érdemes speciálisan erre a célra gyártott olajjal kezelni. Az olajos kezelés védi a felületét a kisebb mechanikai sérülésektől és hosszútávon a természetes dilatációs mozgást is csökkenti. Ezt a műveletet évente szükséges megismételni.

Az időjárásálló trópusi fafajok faanyaga kezelés nélkül sem károsodik, felületük azonban, elsősorban az UV sugárzás hatására, beszürkül. Ezért ezen fajoknál a felületvédelem elsősorban esztétikai jelentőségű.

A kevésbé ellenálló fajok esetében már elsődleges szempont a faanyag védelme. Ennek módjai: telítés, áztatás, felületi kezelés. A gyengébb tulajdonságú, olcsóbb faanyagok telítése jelentősen javítja ellenálló képességüket, de tartósságuk még így sem éri el az időjárásálló fafajok tulajdonságait.

Végezetül, jó tudni a trópusi fákról:

• Egyes fafajoknál esővíz hatására a fából kimosódó csersav nyomot hagyhat, ezért célszerű használat előtt a deszkákat vízzel alaposan leöblíteni. Ilyen például a merbau.
• A trópusi fáknak sűrű szerkezetük van, a színük telített vörös és sötétbarna árnyalatok között változik. Az időjárás hatására azonban a fák színe megváltozik, kifakul, majd ezüstös színűre változik.
• A kültéri faburkolatok között is találunk légszáraz és műszárított burkolatot. Érdemes műszárított burkolatot választani, mert sokkal stabilabb, fektetés után kevésbé mozog.

A különböző trópusi fafajok tulajdonságai (szín, sűrűség, fajsúly, zsugorodás, kopásállóság stb.) jelentősen eltérhetnek egymástól, ezért az alkalmazás helyétől, a várható igénybevétel nagyságától függően körültekintően kell kiválasztani az adott helyszínre árban és minőségben legalkalmasabb burkolatot.

Kapcsolódó cikk:

Interakcióban a fával: merész, innovatív bemutatóterem Ebedli Gyulától