A műfüves sportpályák tervezése és karbantartása

A műfüves sportpályák iránti folyamatosan növekvő igény megkérdőjelezhetetlen. Míg egy élő füves pálya heti 24 órában, addig egy műfüves pálya akár a nap 24 órájában is használható. A műfű számtalan előnnyel bír az élő fűvel szemben - használata annyira egyszerű és kényelmes, hogy az ember azt gondolja: bárhová megépítheti és karbantartást sem igényel.

A valóság teljesen más. Hazánkban sportpályák százai mennek 2-5 éven belül teljesen tönkre a hibás tervezés és a nem megfelelő vagy nem elegendő karbantartás miatt. Elsőre nem gondolnánk, de a tervezés és a karbantartás nagyon is összefügg!

Nyugat-Európában egy sportpálya beruházásának tervezésénél a műfű teljes élettartamára vetítve vizsgálják a költségeket. Nem csak a megépítés bekerülésének összege számít, hanem a pálya fenntartásával, karbantartásával, valamint az elhasználódott pálya megsemmisítésével járó kiadásokkal is számolnak.

Hazánkban ez a fajta gondolkodás még egyáltalán nem terjedt el – az esetek döntő hányadában kizárólag a pálya megépítésének költségét veszik figyelembe, így legtöbbször csak az ár számít. Ez nem minden esetben a megrendelő hibája. Sok, szakmailag megkérdőjelezhető tapasztalattal, múlttal és felszereltséggel rendelkező cég használja ki a piac információhiányos helyzetét és a tervezők, valamint a magukat szaktanácsadó cégként feltűntetett irodák sem hívják fel a figyelmet a további fontos szempontokra, valamint az azzal szorosan összefüggő kiadásokra.

Már a beruházás tervezésénél kalkulálni kell a pálya karbantartásának költségével. Ha szakszerű karbantartó gépet vásárolunk, az a beruházás értékét hozzávetőlegesen 10%-kal növeli meg. Amennyiben szakcég bevonásával végeztetjük el a karbantartás egyes részeit, úgy kb. 5 év alatt érjük el ugyanezt az arányt.

Az ápolással járó költségek racionalizálása elsősorban a pályalokáció és kialakítás átgondolt megtervezésével érhető el. Egy műfüves pályát olyan helyre érdemes építeni, ahol minél kevesebb fa vagy bokor van a közelben. Levelek, tüskék, magok kerülhetnek a pályába, aminek eltávolítása különösen a tavaszi-őszi hónapokban körülményes. A fák árnyékot vetnek, ami eső után megnehezíti a beszóróanyag kiszáradását. Ez akadályozza azonnali tisztítást és elgazosodáshoz vezet. A nedves feltőltőanyagot tisztítani lehetetlen, mert a gumigranulátum összetapad, a homok elkenődik, a finom port pedig képtelen megszűrni a mélytisztító berendezés. Ráadásul a karbantartó gépekben komoly károkat okozhat.

Gyakran telepítenek labdafogó sövényt vagy kerítést közvetlenül a sportpálya köré. Ez több szempontból is hibás elgondolás. Egyfelől - mint minden élő növényzetről - rengeteg levél kerül a burkolatra, másfelől azon szennyeződések, melyeket a szél egyébként könnyedén lefújna a felszínről, fennakadnak a sövényen vagy a kerítésen és utána csak kézzel vagy lombszívó segítségével távolíthatóak el.  Az sem szerencsés, ha a sportpályát rézsű vagy töltés direkt szomszédságába építik, mivel egy nagyobb esőzés során a szennyeződés akadálytalanul folyik közvetlenül a burkolatra. A trágyás, kéregmulcsos területek különösen nagy veszélyt jelentenek, mivel a homokfeltöltéssel elegyedve kiváló táptalaja minden gaznak, humusznak vagy egyéb növényzetnek. Az erősen elhanyagolt pályáknál előfordulhat, hogy az egyszerű mélytisztítás már nem elegendő: vegyszeres kezeléssel, vagy hosszadalmas és fáradságos kézi gyomlálással lehet elhárítani a problémát, mivel a szennyeződés jóval hamarabb bekerül a rendszer mélyebb rétegeibe. 

A sportpályával közvetlenül határos vegetációs területek is számos kellemetlenséget okoznak. A keskeny szegélykővel történő elválasztás esztétikus és a költséghatékonyság szempontjából egyszerű megoldás, de a karbantartás oldaláról nézve több szempontból is aggályos. A szél, eső, egyéb időjárási tényezők és a növényzet közvetlen közelsége miatt szintén fennáll az elgazosodás veszélye.

Ha mégis erdős-fás környezet mellé épült a pálya, érdemes külön lombszívó vagy lombfúvó berendezést vásárolni a nagyméretű, még a pálya felszínén lévő szennyeződések gyorsabb eltávolítása végett.

A pálya védelme érdekében ajánlott a pályát körbe ölelő, széles járda megépítése, mely gátolja a szennyeződés pályára történő közvetlen bejutását, valamint megkönnyíti a karbantartást is. Fontos, hogy a járda kötött legyen, ugyanis a kavicsútról bekerülő éles kövek roncsolják a műfű szálait, valamint hamar a feltöltőanyag mélyére kerülnek.

A téli karbantartás különösen fontos, ugyanis egy pályában a legtöbb kárt a téli időszakban lehet okozni. A friss havat érdemes minél hamarabb letakarítani a burkolatról, mivel a hóba hamar belefagy a feltöltőanyag. így nemcsak a havat, hanem a gumigranulátumot vagy a homokot is kitoljuk a pályáról. Ha széles járda van a pálya szélén, úgy a hó elolvadása után a megmaradt feltöltőanyagot tisztított formában újra betölthetjük a pályába. Az állagmegóvás érdekében nyugaton elterjedt a fűtött pályatechnológia, mellyel a hótolás a pálya megóvása érdekében kiváltható.

Egy pálya éves karbantartásában a legnagyobb költség a pálya újbóli feltöltése. Egy év alatt a játékosok több tonna feltöltőanyagot hordanak ki egy pályáról, nem beszélve arról a mennyiségről, melyet a hó letolásával veszítünk. A feltöltött rendszereknél létfontosságú a mihamarabbi utántöltés. Ennek elsődleges célja a műfűszálak stabilitásának megtartása és a szálkásodás megakadályozása.

Ma már a negyedik generációs műfüvek világát éljük, mely a feltöltetlen rendszereket jelenti. A legtöbb sportpálya mégis feltöltött műfűből készül, mivel a megépítéssel járó költség ez utóbbinál jóval kevesebb. Ha a megsemmisítéssel járó költségeket nem is számoljuk - csak a karbantartással járó kiadásokat vesszük figyelembe - megállapítható, hogy pl. egy nagy pályánál 10-15 ezer Eurót is spórolhatunk. A karbantartó gépek egy részét nem kell megvásárolni és az újratöltéssel sem kel bajlódni. Ráadásul a homok hiánya miatt ezek a felületek jóval nehezebben gazosodnak és sokkal hamarabb száradnak, mint feltöltött társaik. Gyakorlatilag a pálya lehúzásán, mélytisztításán, a lombszíváson és a hótoláson kívül mással nem is kell foglalkozni.

Megfelelő karbantartás mellett egy műfüves pálya élettartama akár a 15 évet is elérheti anélkül, hogy minőségéből, sportfunkcionális tulajdonságaiból veszítene.

Fontos kiemelni, hogy az eleve rosszul megépített pályát szinte lehetetlen megfelelően ápolni, minősége a karbantartással csak kismértékben javítható!

Alapszabály: amit nem kötünk el a pálya megfelelő, szakszerű tervezésére és kivitelezésére, annak később többszörösét költjük pályarekonstrukcióra és karbantartásra!

Molnár Andrea SMG képviselő