Kültéri (kerti) fürdőmedencék kezelésének sajátosságai

Az egyre jobb minőségű és elérhető árú medencefedések és szolár-fűtési technológiák jelentősen megnövelik a szabadba telepített medencék használati időtartamát. Ezért mind  többen szánják rá magukat a családi ház kertjébe telepített fürdőmedence létrehozására.

A medence helyének kiválasztásakor kerüljük a fák közelségét. Egyrészt a vízbe hulló levelek, virágszirmok eltávolítása sok munkával jár, másrészt jobb, ha a vízfelület minél több napot kap közvetlenül. Napos időben külön fűtés nélkül is pár nap alatt eléri a medencevíz az uszodavíz hőmérsékletet.

A tervezésnél érdemes átgondolni a medence megközelíthetőségét, a medencéhez kapcsolódó gépház kialakítását, méretét (a kezelő vagy a szerelő is férjen bele!), a szükséges közműcsatlakozások elhelyezését (elektromos hálózat, frissvíz utánpótlás, szennyvíz-csatorna).

Nagyon gyakran elkövetett hiba a szűrőberendezések alulméretezése. Ez a későbbi karbantartást nagyban megnehezíti, sok jövőbeni vízkezelési gondot megelőzhetünk a helyes szűrőméret kiválasztásával.

Érdemes a homokszűrő visszamosó vízének egy külön tartályt biztosítani, így ezt a vizet nem kell csatornára engedni, hanem egy külön szivattyúval öntözésre fel lehet használni. Figyelem! A homokszűrő visszamosóvíz-igénye általában egy nagyságrenddel nagyobb, mint egy locsolótömlőn átfolyó vízmennyiség. Ez azt jelenti, hogy ha a visszamosó-vízzel közvetlenül, tartály közbeiktatása nélkül öntözünk a kertben, akkor a homokszűrő nem tud kitisztulni! Fontos biztosítani a medence lefedhetőségét nyáron az ún. szolár-fóliával, télen legalább fekete fóliával.

Gondoljunk arra is, hogy a vízkezeléshez szükséges vegyszereket és a medence tisztításhoz használt eszközöket (vízalatti porszívó) tárolni kell valahol. Ez legtöbbször a gépházban történik. Ha automata vegyszeradagolónk van (pl.: DINAX GENIUS), akkor értelemszerűen ott helyezzük el a fertőtlenítőszeres és a pH érték beállító ballonokat. Ne feledkezzünk el arról, hogy a fertőtlenítőszer és a pH beállítószer is veszélyes anyag ezért a ballonokat ún. kármentő tartályba állítva tartsuk, hogy meghibásodás esetén ne folyjon ki egyik sem. A nátrium-hipoklorit és a sav találkozásakor klórgáz keletkezik, aminek végzetes következményei lehetnek!

A szabadtéri fürdőmedencék vizének kezelése alapvetően nem tér el a fedett medencéktől. A legfontosabb a víz egyensúlyának beállítása és fenntartása, valamint a megfelelő fertőtlenítőszer-szint folyamatos fenntartása. A vízegyensúly beállításához általában a víz pH értékét csökkenteni kell (DINAX MÍNUSZ F vagy DINAX MÍNUSZ P vegyszerrel). Fertőtlenítésre használhatunk folyékony klórt (DINAX KLORIN F), kisebb medencében klórtablettát (BLUE SUPER TABS, STABIL KLÓR) vagy alkalmazhatunk klórmentes fertőtlenítőszereket, mint a folyékony DEWAN-50 vagy a tablettás DEWAN-20. A kerti medencék porterhelése és ezzel együtt az alga-spóra terhelése is sokkal nagyobb, mint zárt tér esetén. Ebből következik, hogy jobban oda kell figyelni a pelyhesítőszer (DINAX FLOCK F) használatra és az alganövekedést gátló szerek (ALGI-CID vagy CHLORALGIN) alkalmazására.

Ha nincs automata szabályozó berendezésünk és nem figyeljük naponta a víz pH értékét és a fertőtlenítőszer szintet, könnyen előfordul, hogy beindul a medencevíz algásodása. Ezt a víz opálossá válása és a medencefalak síkossá válása jelzi. Ha nem lépünk azonnal, a medencevíz hamarosan zöldes színű átláthatatlan pocsolyává alakul. Ennek megakadályozására vagy ha már bekövetkezett, a megszüntetésére használjuk az ún. sokkolás műveletét. Ilyenkor rövid időn belül a sokszorosára növeljük a fertőtlenítőszer szintet (ALGA-SOKK P-vel). Ez elpusztítja az algákat és leülepedés után porszívóval el lehet azokat távolítani a medencéből. Ha magas maradna a fertőtlenítőszer szint, a NULLAKLÓR nevű vegyszerrel könnyedén beállíthatjuk a kívánt szintet.

A vízkezelés mért értékeinek beállításához megfelelő mérőcsíkok, kolorimetriás készülékek, elektronikus pH mérők és fotométerek állnak a medencetulajdonosok rendelkezésére.