Médiaajánlat
Adatvédelmi nyilatkozat
Impresszum, jogi nyilatkozat
A honlap üzemeltetője:
Webműhely Kft.
Épinfó - Aktuális
Nem ott, nem annyi, nem annyiért, nem annak…
Érdeklődéssel fogadták a Habitat for Humanity Magyarország szociális lakásügynökségekről szóló javaslatát az önkormányzatok képviselői. December 1-jén a Hajdúböszörményi városi értekezleten vitatta meg annak lehetőségét, hogy a város hogyan vezethetné be a SZOL-modellt.
A Habitat november 16-án megrendezett lakhatási szegénységgel foglalkozó konferenciáján Békéscsaba, Hajdúböszörmény, Kecskemét, Székesfehérvár és Budapest XV. kerülete előadókkal képviseltette magát, de a vendégek között is szép számmal akadtak a szociális lakásügy területén dolgozó önkormányzati tisztségviselők. A Városkutatás Kft. és Habitat bemutatta a szociális lakásügynökség modelljét (SZOL), amely meglévő magánlakásokkal bővítené a szociális bérlakások számát. A SZOL háromféle tevékenységet kapcsolna össze: ingatlanok közvetítését, kezelését és szociális munkát az eladósodás megakadályozására. Emellett garanciát nyújtana a bérbeadónak a költségek rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére és a későbbiekben a kiürítésére, miközben a bérlőknek biztosítaná a lakásbérlet átláthatóságát, és lakbértámogatást adna.
Az önkormányzatok reakcióiból az derült ki, hogy fogékonyak a SZOL ötletére, mivel érzékelik a szociális lakásszektorra nehezedő nyomást és a szabad lakásokban rejlő potenciált. A szociális lakásszektor helyzetét László Tamásnak – a Parlament Lakáspolitikai és építésügyi albizottsága elnökének, XV. kerületi polgármesternek – a szavai jellemzik a legtalálóbban. Elmondta, hogy a szociális bérlakások „nem ott vannak, nem annyi van, nem annyiért, nem annak” mint akiknek, ahol és amennyire valóban szükség lenne. A szociális bérlakás-ellátás elégtelenségét jelzi, hogy a legutóbbi pályázatánál Kecskeméten 30-szoros, Hajdúböszörményben pedig 25-szörös volt túljelentkezés.
Az önkormányzati szakértők egyetértettek azzal, hogy az ilyen mértékű lakáshiány és túljelentkezés esetén nincs mód az „igazságos” és következetes döntésre a bérlők kiválasztásánál. Ráadásul a szociális bérlakáshiány miatt a szektor nem tudja elősegíteni a munkaerő-mobilitást sem. Az önkormányzatok ugyanis nem szívesen vállalják fel, hogy feszültséget generáljanak azzal, hogy a helyi lakos helyett a munkalehetőség után költöző betelepülő kapjon bérlakást a szűkös keretből.
Önkormányzati bérlakások tehát korlátozottan, üres lakások azonban nagyobb számban találhatók a rendszerben. Pontos képet a népszámlálási adatok feldolgozásától várhatunk, de már most meg lehet becsülni ezt a számot az alapján, hogy mely lakások után nem fizetnek szemét-, víz- és csatornadíjat. A résztvevő önkormányzatok erre támaszkodva ismertettek megközelítő adatokat a konferencián: Békéscsabán például mintegy 3-4000 lakás áll üresen, Hajdúböszörményben pedig 1000-re becsülik az üres lakások számát. Ezeknek az ellentmondásoknak a kezelésére kínálna megoldást a Habitat és a Városkutatás által kidolgozott szociális lakásügynökség modell.
Ingatlan