Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb

A Knauf Insulation adatai szerint ugyanis Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm. „Egy átlagos magyar otthon energiahatékonysági adottságait tekintve a kormány által támogatott napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nem megoldott” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze 1%-át teszi ki, mégis ez az az építőanyag, amivel a fűtésszámla 60-70%-kal csökkenthető. Annak ellenére, hogy a magyar családi házakon alkalmazott szigetelés vastagsága növekvő tendenciát mutat, a kérdést regionális kontextusban szemlélve kell mondanunk, hogy energiahatékonyság tekintetében is szemléletváltozásra van szükségünk" - tette hozzá a szakember.

Magas gázár ellen vékony szigetelés? Csak nálunk nem gáz az energiaszegénység?

Megfelelő vastagságú szigetelés alkalmazására hazánkban különösen nagy szükség lenne, hiszen egy rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlan 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, holott a fűtésre leggyakrabban használt gáz ára regionális összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb, vagyis az úgynevezett energiaszegénység nálunk a legnagyobb. Magyarországon egy MJ gáz ára 3,3 forint körül alakul, míg ugyanennyi gáz Szlovákiában például 2,7 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy egy magyar családnak - átlagosan 2.000 m3-es éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket alapul véve - évente akár 40.000 forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint egy szlovák famíliának.

Szigetelés: minél vastagabb, annál többet hoz

A hőszigetelés alkalmazása bizonyítottan az egyik legjövedelmezőbb, legnagyobb megtérülést eredményező befektetés. A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően - átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető, melynek köszönhetően ugyanilyen arányban csökkenthető a fűtésszámla is. A Knauf Insulation vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.

Energiahatékonysági szempontból luxusberuházás a napkollektor

A szigetelés árának 2-4 éves megtérülésével szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5-12 év, ami azt jelenti, hogy energiaszegénységünk orvoslása szempontjából ez az eszköz csak „tüneti kezelésre” használható és elsősorban az anyagilag már eleve tehetős családok számára jelent segítséget. A szigetelés támogatása mellett szól az is, hogy miközben egy napkollektor telepítésének támogatására 800 ezer forintot fordít az állam, addig egy átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült, energiafaló családi ház 900 ezer forintból teljes egészében leszigetelhető.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda