Új Országos Tűzvédelmi Szabályzat

Számos módosítást hozott a 2011. október 6-án hatályba lépett  28/2011.(IX.6.) BM rendelet, az új OTSZ

A tűzvédelmet érintő európai szabványok hazai átvétele és a technológiák fejlődése szükségessé tette a 2008-as Országos Tűzvédelmi Szabályzat felülvizsgálatát. Az eltelt időszak szakmai tapasztalatai által is ösztönzött módosítások a tűzvédelmi érdekek érvényesítése mellett elsősorban a műszaki követelményrendszer általános használhatóságának korszerűsítésére, illetve bizonyos pontosításokra irányultak. Ugyanakkor az új szabályzat, nagyobb teret enged a tervezői szabadságnak is. Kikerültek azok a témák, melyeket a honosított nemzetközi előírások megfelelően szabályoznak.

Mivel az átláthatóbb előírásrendszer könnyebb tervezhetőséget és egyszerűbb megvalósítást tesz lehetővé, csökken a tervezési és a kivitelezési idő, alacsonyabbak lehetnek a költségek, nőhet a beruházási kedv. A pontosított szabályok, jogkövetkezmények és az ellenőrizhetőségi metódusok a felhasználók, a szolgáltatók, illetve a hatóságok dolgát egyaránt megkönnyítik.

A mostani jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy mely előírások minősülnek létesítési követelménynek, használati szabálynak, illetve a tűzoltóság beavatkozását biztosító előírásoknak. Pontosan rögzített az eltérési engedélyezési eljárás és annak felelőse. Újra definiálták a  félreérthetetlen  értelmezéshez szükséges fogalmakat  is. Nagyobb teret kaptak a „modern mérnöki módszerek” és az olyan aktív tűzvédelmi megoldások, mint pl. a beépített oltóberendezések.

Gyakorlat elvű szabályozás - takarékosabb megoldások

A fontosabb épületszerkezetek, belsőépítészeti anyagok és technikai megoldások tűzvédelmi követelményei egyrészt szorosabban igazodnak a nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszerekhez és a gyorsan fejlődő technikai megoldásokhoz, másrészt módosultak (helyenként enyhültek) a tételes előírások. Jelentősen változtak a külső térelhatároló szerkezetek (homlokzatok) tűzvédelmi követelményei. Az eddig érvényben lévő szabályzat pl. nem tett különbséget a tűz terjedési irányára vonatkozóan. Az épülethatároló szerkezeteknek tehát mindkét oldalára ugyanazok a tűzvédelmi előírások voltak érvényben. Az új rendelet azonban - az épületek sajátosságainak megfelelően - úgy rendelkezik, hogy a valódi veszélyt jelentő tűzterjedési irányban kell komolyabb védelmet alkalmazni. Egy acélszerkezetű falazat esetében pl. csak annak van reális esélye, hogy a beltérben keletkező tűz károsítja az tartó szerkezet fémelemeit, ezért a belső térben kell tűzálló burkolatot alkalmazni. Az ilyen technológiával készült épületek esetében tehát már nem kell külön pénzt áldozni annak a külső felületnek a tűzvédelmére, amit egyébként sem fenyeget ilyen jellegű veszély.

Új előírások a homlokzatok tűzvédelmére

Világosabbak lettek a tűzszakaszolásra és a tűzgátló elválasztásra vonatkozó előírások, a homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásának és kialakításának követelményei. Az utóbbi időben előforduló paneltüzek okainak vizsgálatakor ugyanis megállapították, hogy a homlokzat begyulladását a szakszerűtlen kivitelezés okozta. Éppen ezért az új OTSZ – többek között nagyon egzakt módon előírja, hogy a belső térben keletkezett és a szabadba áramló és felfelé törő tűz pusztító hatásának megakadályozására az ablakok fölötti homlokzati réteget 20 cm-es magasságban nem éghető anyagból kell kialakítani. Így megakadályozható, hogy a nyílt láng érintkezzék a falazat hőszigetelését biztosító anyaggal.

Az új OTSZ nagyobb teret enged a tervezés szabadságának

Nem mindegy például, hogy hány szintesre tervezi valaki az új családi házát. Ha  megelégszik egy-két szinttel (ebbe a pince, valamint a galéria és a 25 %-ot el nem érő tetőtéri beépítés  nem számít bele), lényegesen kedvezőbb előírások betartásával építkezhet, hiszen  enyhébbek a tűzállósági követelmények, így olcsóbb lehet a kivitelezés. Mivel már nincs meghatározva a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény, két szintnyi magas üvegezés is megvalósítható, de a homlokzati hőszigetelő rendszer is szabadabban választható meg.

A felújításokra vonatkozó tűzvédelmi előírások

Nem kell átalakítani (sőt vizsgálni sem) a tetőtér alatti szintek kialakítását az utólagos tetőtéri beépítésnél akkor, ha nem vonatkoznak eltérő tűzvédelmi előírások a korábbi és az új állapotra (például ha a beépítéssel nem nő a szintszám, nem kerül az épület más magassági kategóriába, nem módosul a tűzszakaszolás és nem változik kedvezőtlenül a rendeltetés sem).

A meglévő lakóházak utólagos homlokzati hőszigetelésének megtervezése és kivitelezése is csak körültekintéssel és fokozott gondossággal végezhető – tekintettel a már tárgyalt tűzvédelmi követelményekre és az előzetes bejelentés kötelezettségére.

A lapostetős épületek tetőfelújítása során a beázás elleni védelem mellett érdemes gondolni a fokozott – és a szabályozás értelmében egyre szigorodó – hőszigetelési igényre is.  Az alkalmazandó hőszigetelő anyag és egyáltalán a tető rétegrend meghatározása (ami az épület méreteitől, szerkezeti kialakításától és alapvető tűzvédelmi jellemzőitől is függ) komoly szakértelmet igényel, ezért ezzel a problémával forduljunk minden esetben megbízható szakemberhez.

A polisztirol hőszigetelés alkalmazása az új OTSZ szerint.

A vonatkozó műszaki előírások betartásával az új szabályzatban előírtak szerint is széles körben alkalmazhatók - leszámítva néhány, az OTSZ-ben pontosan meghatározott kivételt -. az EPS hőszigetelések. A konkrét vizsgálatokkal meghatározott hőszigetelő rendszer minősítése ugyanis nem azonos a  rétegrend közepén alkalmazott – a rá vonatkozó nemzetközi szabvány által meghatározott jellemzőkkel rendelkező -  anyagéval, hiszen az az előírásos kialakítás mellett nem tud részt venni az égésben.

A hatályos előírásoknak megfelelő, ugyanakkor szakszerű és gazdaságos megoldások kiválasztásában az építész és a tűzvédelmi szakértő mellett segíthetnek az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége), valamint a MEPS (Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete) szakértői is.

Forrás: Art-Fon Kft.