DGNB workshop: olyan kultúrára van szükségünk, amely fenntart minket

Mit is nevezünk fenntartható építésnek? Hogyan mérhetjük ennek kritériumait? Ezekre a kérdésekre adott választ a 2011. szeptember 8-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban megrendezett workshop, ahol a DGNB bemutatása mellett három magyar építész, illetve designer előadását is meghallgathatták az érdeklődők.

2007-ben az első Zero CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferencián (www.zeroco2.hu) a környezettudatos építés még szép, de soha meg nem térülő, idealista gondolatnak tűnt. Az azóta eltelt néhány évben azonban a helyzet megváltozott, ma már a piacon az ingatlanfejlesztők és a magánbefektetők részéről is egyre nagyobb az érdeklődés a kis energiafogyasztású és környezetbarát épületek iránt – mondta el bevezetőjében Szekér László okl. építészmérnök, a DGNB Hungary ügyvezetője.

Az első előadásban Beleznay Éva építész, urbanista az Európai Unió és Magyarország fenntarthatósági céljait és az ezek elérését szolgáló programokat, irányelveket, jogszabályokat ismertette.

A kávészünet után Ertsey Attila építész a települések szintjén vizsgálta meg a fenntarthatóság fogalmát, aki a klímaváltozás, a csökkenő kőolajkészletek és a gazdasági válság körülményei között az élelmiszer- és energia-önellátásban, valamint a vízkészletekkel való helyes gazdálkodásban látja a megoldást.

Zalavári József DLA formatervező, szobrász a kisebb léptékek, a design felé bővítette a rendezvény alapvetően építészeti témakörét. A fenntartható helyett a hallgatóság figyelmét a fenntartó, illetve önfenntartó fogalmára hívta fel, olyan kultúrára van szükségünk, amely fenntart minket – hangsúlyozta.

Janesch Péter építész több korábbi munkájának bemutatása után elmondta, hogy az építészeti tevékenységét felfüggesztette, jelenleg elméleti problémákkal foglalkozik. A pillanatnyi hazai társadalmi és szakmai helyzetet jól leírhatónak találja a matematika, a játékelmélet nyelvén, meglátása szerint – Martin Nowaknak, a Harward Egyetem professzorának ez évben Supercooperators címen, az emberi viselkedés matematikájával foglalkozó könyvére hivatkozva - egy olyan szituációban vagyunk, ahol a résztvevők a döntéseikben a rövid távon racionálisnak tűnő, az önérdekeket védő utat választják, ezzel elveszítve a hosszú távon nyertes, együttműködésre épülő stratégia lehetőségét.

Forrás: DGNB Hungary / Green Press