Passzív hűtéssel a hőguta ellen – nem csak passzívházakban

A passzívházakban télen kellemes meleg van, bár alig kell fűteni, nyáron pedig hűvös, minden aktív hűtés nélkül – innen ered az elnevezés. A hűs nyári klímához azonban a lakóknak is aktívan hozzá kell járulniuk: megfelelő árnyékolással és szellőztetéssel, ami annyira egyszerű, hogy tudatos viselkedéssel könnyedén megvalósítható.

A passzív hűtés – vagyis az épület hűvösen tartása a nyári forróságban – nem újkeletű dolog. Már az őseink is alkalmazták vályogházaikban: a vastag vályogfalak tárolják a hőt, illetve a hűvöset, amelyet a falak az éjszaka folyamán vesznek fel. Napközben a tetőeresz, a tornác árnyékolják az ablakokat, s a zsindely a tetőn viszonylag jól szigeteli a házat. Éjszaka kitárják az ablakokat, nappal becsukják. Ezzel az egyszerű módszerrel egy parasztház mindig kellemesen hűvös nyáron.

A modern építészetben feledésbe merültek ezek az egyszerű elvek: hatalmas üvegfelületek - részben árnyékolók nélkül -, vékony, alig szigetelt falak és tetők, ki-be ugró homlokzatok jellemzik az épületeket. Minden helyiségben működik valamilyen elektromos berendezés: a hűtő, a plazmatévé és a számítógépek ontják a meleget. Az áram, amit felvesznek, gyakorlatilag hő formájában hagyja el a készüléket.

A passzívházakban - melyek a legalaposabban kutatott épület standard képviselői - már a kezdeti elméleti vizsgálatok kimutatták, hogy a közép-európai mérsékelt éghajlati területeken álló épületek kiválóan hűthetők passzívan, azaz a régi parasztházak elvét követve. Így a hűtésre, a légkondicionálásra fordítandó energia, és annak költsége drasztikusan csökkenthető. Az első passzívház 1992-ben épült Darmstadt városában, azóta több mint 32 ezer ilyen épület lakói élvezik az alacsony energiaköltség mellett a kellemes nyári hűvöset.

Ha nincs is passzívházunk, azért az alapelvek minden épületben működnek, és így a passzív hűtést bárki alkalmazhatja az otthonában. Ha teljesen nem is tudnánk átvészelni a nyarat a split klímaberendezés nélkül, a pénztárcánk meg fogja köszönni az ésszerű viselkedést.

Így alkalmazzuk a passzív hűtést

Minél jobb az épület hőszigetelése, annál hosszabb ideig képes tárolni az éjszakai hűvöset a nap folyamán. Ha az épület amúgy is felújításra szorul, feltétlenül hőszigeteljük! Főleg a tetőtérben javul drasztikusan a közérzet, miután vastag hőszigetelést kapott. A passzívházakban a hőszigetelés 30-50 centiméter is lehet.

Minél többet szellőztetünk éjszaka, annál hűvösebb lesz napközben. Éjszaka általában annyira lehűl a levegő, hogy alkalmassá válik az épület szerkezetének hűtésére. Ehhez azonban magas légcserére van szükség, mivel a levegőnek alacsony a hőtároló képessége. Tehát az ablakokat ki kell tárni, de legalább is buktatni. Az emeletek közötti szintkülönbség segíti az épület átszellőztetését. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a magasan lévő ablakok is nyitva legyenek.

Napközben lehetőleg ne szellőztessünk, vagy csak a legszükségesebb mértékben.

Szereljünk fel minden ablakra – lehetőleg külső – árnyékolót. A modern szerkezetek beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat. Ha leengedjük a redőnyt, és kénytelenek vagyunk lámpát gyújtani, az meglehetősen kontraproduktív: a lámpa áramfogyasztása - amellett, hogy pénzbe kerül - jelentős mennyiségű hőt ad le a helyiségben.

Ha nincs lehetőségünk külső árnyékoló felszerelésére, legalább belülről árnyékoljunk, bár ez a megoldás sokkal kevésbé hatásos. Különösen előnyösek az olyan anyagok, melyek külső oldalukon visszatükrözik a napfényt. Vészmegoldásnak a következőt ajánljuk: kartonra ragasztott alufóliát helyezzünk el az üveg belső oldalán. A fólia visszatükrözi a fénysugarakat azelőtt, mielőtt azok átváltoznának hővé. A helyiség ugyan sötét lesz, de több fokkal csökken a hőmérséklet. Ne felejtsük eltávolítani a fóliát, mielőtt elkezdünk fűteni, ekkor ugyanis szükségünk van minden napsugárra.

Kapcsoljunk ki minden felesleges áramfogyasztót, és vásároljunk energiatakarékos készülékeket! A laptop kevesebbet fogyaszt a hagyományos számítógépnél, a többletköltség 1-2 év alatt megtérül, s nem mellékesen kevésbé fűti nyáron az irodánkat. A gép kiegészíthető lapos monitorral és billentyűzettel, így még komfortosabb is és takarékosabb.

A legtöbb passzívház helyiségeiben a nyári hőmérséklet átlagosan 25-26 fokra korlátozható minden hűtés nélkül. Az épület nyári viselkedését kielégítő pontossággal számítani is lehet, így meghatározható, hogy szükség van-e további hűtésre. Ha erre szükség lenne, az alábbi passzív hűtési eljárás is rendelkezésre áll, legalább is a passzívházak esetében. A talajba csőkígyót helyeznek el, amely a vasbeton födémben folytatódik. A csőben fagyálló folyadék kering, amely felveszi az épületben keletkező hőt, és leadja a talajban, ahol 2-3 méteres mélységben nyáron is 10 Celsius-fok körüli a hőmérséklet.

Amennyiben szellőztető berendezés is üzemel az épületben – ami a passzívházak nélkülözhetetlen tartozéka -, akkor a szellőző levegő is hűthető a csőkígyó segítségével. Utóbbi lehetőség azonban csak a jól szigetelt és árnyékolt passzívházakban adott. A levegővel szállított hűtés csak minimális teljesítményre képes - ez ugyan tökéletesen elég egy passzívházban, ám magasabb hőigényű épület esetében kevésnek bizonyul. A betonmaghűtés is csak akkor elegendő, ha legalább alacsony energiaigényű házról van szó.

Ez utóbbi passzív hűtési eljárások minimális áramigénnyel működnek – töredékét teszik ki egy klímaberendezés energiafogyasztásának -, hiszen a környezeti energiát hasznosítják. Nagyobb épületekben - például irodaházak esetében - bevált módszer a szondás hőszivattyús rendszer kiépítése a fűtésre és a hűtésre. Nyáron az épületből elvont hő a talajt regenerálja, így télen nagyobb hatékonysággal tud fűteni is. A fűtés és a hűtés energiaigénye töredéke a hagyományos épületgépészeti eljárásokhoz képest, igaz, a kezdeti befektetés jóval magasabb. Ennek ellenére rohamosan terjed az ilyen irodaházak száma.

Passzívház standard szerint tervezett, kivitelezett óvoda Bad Sodenben (Németország), a katolikus egyház tulajdonában áll. Passzív hűtés egy minősített passzívházban: A tűzvédelmi balkon árnyékolja az üveghomlokzatot, nyáron ez kiegészül a vászonból készült napellenzőkkel; alatta kellemesen hűvös tér keletkezik. Az ajtók felett nyitható ablakszárny található, amely automatikusan kinyílik éjszaka. Az épület önmagát hűti kellemes 25-26 Celsius-fokra. Egyéb árnyékoló, vagy aktív hűtés nem készült az épületben. Fotó: Thomas Ott

A klímaváltozás korában a nyarak egyre forróbbak lesznek, s egyre kevésbé fogunk tudni lemondani a hűtésről a magyar éghajlati viszonyok mellett. A passzív hűtés módszerei segítik a hűtésre fordítandó energiaigény drasztikus csökkentését. A megfelelő viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása is lényegessé válik. A dráguló energiaárak és megcsappanó energiaforrások mellett fontos, hogy új építés, vagy felújítás esetén vizsgáljuk az energiamegtakarítás és a passzív hűtés lehetőségét, mert legközelebb erre 20-50 év múlva - következő felújítás alkalmával - lesz lehetőség. Az Európai Unió 2021-től új építés esetén zéró CO2 kibocsátású épületek létesítését írja elő minden tagországban. Ennek alappillére a passzívház standard következetes alkalmazása, mivel a kitűzött célt ezen elvek alapján lehet jelenleg a leggazdaságosabban elérni.

A passzívház standard mesterfogásait a magyar tervezők is elsajátíthatják a nemzetközi minősített passzívház tervező képzés keretében, amelyen bemutatásra kerülnek a passzívház alapelvek, és azok gyakorlati megvalósításának módszerei. A tanfolyam elvégzése után vizsga is tehető. A sikeres vizsgát teljesítők megszerzik a Minősített Passzívház Tervező, vagy a Minősített Passzívház Tanácsadó címet, emellett egy nemzetközi tervezői adatbázisba is bekerülnek.

Bővebb információ: www.passzivhaztervezo-oktatas.com

Következő tanfolyamok:

• Pécs: 2011. szeptember 9.
• Budapest: 2011. szeptember 16.

Szerző: Sariri-Baffia Enikő, okl. építőmérnök, passzívház minősítő és oktató

Forrás: Green Press Hírügynökség