NIKECELL a zöldtetőkben

A nemzetközi tendenciákat követve hazánkban is egyre népszerűbbek a zöldtetős megoldások, a korábbi szűk réteggel ellentétben mára egyre többen érdeklődnek a technológia iránt. A cikkünkkel nekik szeretnénk segítséget nyújtani a technológia rövid bemutatásával.

Sokan úgy gondolják, hogy az ilyen megoldások csupán esztétikai céllal születnek és nagyon költségesek. Kétségtelen, hogy egy igényesen megtervezett és gondozott kert valóban rendkívüli látványt kölcsönözhet egy épületnek, de korán sem ez az egyetlen érv a zöldtetők mellett.

Az előnyök vizsgálata előtt azonban szükséges megkülönböztetni egymástól az extenzív és intenzív tetőket. Bár mind két eljárás zöldtetős, de mind technológiájukban, mind pedig funkciójukban eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az extenzív tetők lényegében az egyszerűbb megoldást képviselik. Ennél az esetnél főként minimális ápolást igénylő növényeket telepítenek, mint amilyenek a fűfélék, vadvirágok, lágyszárúak vagy a sziklakertnövények. A tető az azon kiépített úttól eltekintve emberi tartózkodásra nem alkalmas.

Ezzel szemben az intenzív tetők kialakításánál a használhatóság az elsődleges cél, tehát hogy egy pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas, az udvarral azonos értékű teret hozzunk létre. Az ilyen kertekben szinte korlátozás nélkül telepíthetőek – a fűféléken és a dísznövényeken túl - évelő, vagy akár kisebb fás szárúak is. De kerti tavak, gyerekjátszók, vagy akár zöldséges kertek kialakítására is lehetőség van.

A két tetőtípus telepítésénél az egyik lényegi eltérés a víztartó réteg kapcsán merül fel, ugyanis amíg az intenzív zöldtetők esetében elégséges egy kisebb vízmegtartó képességű drenázs feltöltése beépítése, addig az extenzív zöldtetőknél nagyobb vízmegtartó-képességű műanyagtálcás közbenső réteg alkalmazására van szükség.

Előnyök

A hagyományos tetőszerkezetekkel szemben a zöldtető rengeteg előnnyel jár. A zöld felület javítja az épület belső klímáját, hiszen télen remek hőszigetelőként funkcionál, nyáron pedig a párolgásnak köszönhetően hűti az épületszerkezetet. Hőszigetelő anyag vonatkozásában a Nikecell expandált polisztirol hőszigetelő lemezek, mint amilyen a Nikecell (EPS) 150 és 200, tökéletes megoldást jelentenek. A normálméretű lemezeket két rétegben, eltolt illesztési hézagokkal, a hornyolt élképzésű termékeket pedig szoros illesztéssel kell beépíteni - a hőtechnikai méretezésnek megfelelő vastagságban.

A zöldtető további előnye, hogy kiegyenlíti a födém szerkezeteit érő időjárási terheléseket, illetve a már említett hőszigetelés mellett a vízszigetelésben is hatékony védelmet nyújt. A funkcionális előnyök mellet pedig építészetileg és ökológiailag is értékes lehetőségeket tartogat.

Fontos megjegyezni, hogy az zöldtető tervezés egyik alapfeltétele, hogy a vízszigetelés aljzata legalább 2% lejtést biztosítson. Ehhez a Nikecell lejtésképző elemeinek alkalmazása kiválóan alkalmas. Az elemeket üzemi körülmények között, elektromos fűtőszállal vágják méretre. A befoglaló méretadataik 1000x1000 mm, fél elemeknél pedig 1000x500mm. A vastagságuk az egyedi lapostetők alapján készülő, elemkonszignáció szerint kerül meghatározásra. Az anyagminőség a tetőterhelés mértékétől függően Nikecell 100, 150 vagy 200-as. Az alkalmazandó típust szakértő határozza meg. Fontos, hogy a lejtésképző elemek kiváló hőszigetelő képességét célszerű figyelembe venni a lapos tetők hőtechnikai méretezése során.  

Kivitelezés lépésről lépésre:

Egyenes rétegrendű intenzív zöldtetők:

A beépítés menete:

1. A vízszigetelés elkészítéséig megegyezik a járható-tetőknél ismertekkel. A vízszigetelés lehetőleg gyökérálló legyen. Ha nem valósítható meg, akkor ezt a követelményt fokozottan érvényesíteni kell az elválasztó réteg anyagválasztásánál.
2. A vízszigetelésre el kell helyezni az elválasztó réteget (erőteljes gyökérzetű vegetáció esetén figyelembe kell venni az abból eredő igénybevételeket is. Erősebb kivitelű geo-textíliák, műszaki filcek alkalmazása szükséges)
3. Drenázs-feltöltés szemcsés anyagból (a nedvesség-megtartás igénye szabja meg az anyagszerkezetet)
4. Vegetációs, termőréteg terítése, min. 20 cm vastagságban. A vegetáció és a termőréteg tervezése során megfelelő szakember bevonása elengedhetetlen, hogy a várt eredmény elérhető legyen. Műszakilag nincs különösebb követelmény, de a zöldtető csak élő állapotban zöldtető!
5. Folyamatos, igény szerinti gondozás!

Kettős hőszigetelésű extenzív zöldtetők:

A beépítés menete:

1. A vízszigetelés feletti hőszigetelő réteg beépítéséig megegyezik a kettős hőszigetelésű tetők felépítésével,
2. El kell helyezni a nagy vízmegtartó képességű drenázs réteget (pl.: műanyag tálcás drenázs)
3. Elválasztó réteg fektetése (műszaki-filc, geo-textília. Szempontok, mint az előző megoldásnál!)
4. Vegetációs termőréteg elterítése és megmunkálása.
5. Folyamatos, igény szerinti gondozás!

NIKECELL Lejtésképző elemek:

Elemfektetés menete:

1. Szállítás során tételesen át kell venni az egyedileg azonosító jelöléssel ellátott, egységcsomagokban szolgáltatott NIKECELL Lejtésképző elemeket.
2. Meg kell tervezni a fektetés sorrendjét, és annak megfelelően kell csoportosítani az egyes tetőegységekre kerülő elemcsomagokat.
3. Elemkiosztási vázrajz szerint, egy-egy „háromszögnyi” területre ( tető határoló vonalának két végpontja és a lefolyó tengelypontját összekötő, esésvonalak alkotta háromszög) alulról (lefolyótól) vagy felülről (attika faltól) kell megkezdeni a fektetést. Mivel legvastagabb elem (befele lejtés esetén) az attikafalaknál van, ha itt kezdődik az elemek fektetése, akkor a lefolyónál történik a végső vágás, a legvékonyabb anyagnál, így (térfogatra) a legkisebb anyagveszteség képződik a helyszíni szabáskor.
4. 45º-os esésvonalaknál, derékszögű alaprajz és pontos fektetés esetén a vápa elemek pontosan illeszkednek.
5. Ha nem 45º-os az esésvonal, és a tető derékszögűsége sem biztos, akkor célszerűbb az egész L elemek helyszíni vápába-vágása. Egy-egy háromszögnyi terület fektetésének befejezése után, a sarokpont és a lefolyótengely között csaptató-zsinórral kijelölt egyenes mentén, pontosan vághatóak az elemek.
6. A kész háromszög mellé kell beszabni és fektetni a terv szerinti elemeket.
7. Fektetés során ügyelni kell, a már kész felület épségére, benyomódás elleni védelméről gondoskodni kell.
8. A felület egyenetlensége (aljzategyenetlenségből, fektetési pontatlanságból, stb.) összecsiszolással korrigálható. Csiszolásra 20-30-as szemcsekiosztású, faipari csiszolóvászon, simítóra feszítve megfelelő.
9. A tervezett rétegrendnek megfelelően, el kell készíteni a lapostető vízszigetelését, az alkalmazott anyagok sajátosságainak megfelelően és a szigetelési szabályok betartásával.

Forrás: Ferling PR