Akadályok állnak az épületek energiahatékonysági fejlesztése útjában

Az osztrák zöld program jól működik, míg itthon egy helyben toporgunk

Budapest, 2011. június 14. – Műszaki szakértelem, információ és rosszul felépített ösztönző mechanizmusok mellett a bizonytalan megtakarítás és adminisztrációs akadályok gátolják elsődlegesen az épületek energiahatékonyságának javítását Európában – derül ki a Knauf Insulation közreműködésével az Európai Bizottság számára készített BPIE (Buildings Performance Institute Europe) tanulmányból.

Az épületek energiafelhasználása 40%-át teszi ki az EU energiafelhasználásának, ezek 63%-áért pedig a lakóépületek felelősek. Az energiahatékonysági beruházások viszont nem valósulhatnak meg állami támogatás nélkül, melyhez a CO2 kvótánk értékesítéséből származó bevétel biztosítana alapot. A Magyarországon tavaly befolyt, 40 milliárd forintnyi összegből, melyet maradéktalanul a Zöld Beruházási Rendszerbe integráltak, a ZBR Klímabarát Otthon Alprogramjában jelentkező 188 pályázónak azonban mindössze 379 millió forint támogatást ítéltek meg. Nem egészen 0,01%-át a rendelkezésre álló összegnek. Mindeközben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) aktuális riportja is mutatja, az építőipar siralmas helyzetben van. Pedig a Knauf Insulation kalkulációi szerint önmagában a meglévő épületállomány korszerű szigetelésével 80.000 új munkahely születne, fejenként 7,4 tonnával csökkenne CO2 kibocsátásunk és jelentős energia-megtakarítást érnénk el. A lakóépületek korszerűsítésére elkülönített állami támogatás viszont nem üti meg a kívánt mércét: egy jól működő, gördülékenyebb program kidolgozására van szükség, melyre jó példát mutat az osztrák  ingatlankorszerűsítési program. Miért nem sikerül ez nekünk?

40%-os visszaesés az építőiparban

Az építőipar az ÉVOSZ adatai szerint is siralmas helyzetben van Magyarországon, miközben egyre sürgetőbb kérdéssé válik a lakások energetikai korszerűsítése. A szakszövetség előrejelzése szerint a 2011. évi országos építőipari termelés értéke 1.700-1.760 milliárd között lesz, amely 2006-hoz - az ágazat utolsó jó évéhez - viszonyítva összehasonlító áron 40 százalékos csökkenést jelent. A Knauf Insulation közreműködésével készített BPIE tanulmány rámutat arra, milyen tényezők tartják vissza a korszerűsítéstől a lakástulajdonosokat.

Miért nem fektet be a lakosság?

A lakosság részéről visszatartó erőt jelentenek a magas lebonyolítási költségek, az utánajárás. A meglévő jogszabályok és gyakorlatok nemhogy nem segítik, de akadályozzák az energiahatékonyság javítását.  Emellett sok ügyfél nem tudja, vagy nem érti, hogyan kell végrehajtani az energiahatékonysági intézkedéseket, nem ismerik az energiahatékonyság előnyeit. A támogatott energiaárak pedig konzerválják a fogyasztók energiahasználását, így a lakosság nincs rákényszerítve az energiapazarlás megelőzésére.

Magyarország 4 milliós lakásállományának közel 70%-a, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház, 800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás, amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek.

Gátak a magyarországi rendszer részéről

Magyarországnak évente 30 milliárd forint származik CO2 kvótájának értékesítéséből, melyet energiahatékonysági beruházásokba kell visszaforgatnia. A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Alprogramja az a terület, mely leghatékonyabban segíthet a széndioxid-kibocsátás redukálásában és az energia-megtakarításban, mégis kevesebb, mint 0,01%-át ítélték meg eddig összesen támogatásként a rendelkezésre álló összegnek. Pedig az építőipar ma 300-400 ezer főnek munkát adó iparág, a Knauf Insulation számításai szerint pedig, ha minden évben a magyar családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül még közel 80.000 embernek adna munkát az építőiparban, ami hatékonyan járulna hozzá a kormány által kijelölt 1.000.000 új munkahely teremtéséhez is.

Ausztriában állami támogatással két éves program alatt 7000 új munkahelyet teremtettek és mintegy 700 millió eurónyi befektetést generáltak. Margarete Czerny, az Austrian Institute of Economic Research vezetője szerint állami támogatás nélkül nem valósul meg sem az energiahatékony felújítás, sem az energetikai szempontból megfelelő lakásépítés.

Megtérülő befektetések

Energiahatékony beruházásokkal, köztük szigetelés alkalmazásával, hőszigetelt ablakokkal, megújuló energiaforrásokat használó berendezésekkel lehetőség van meglévő épületeink energetikai jellemzőinek javítására. Részletes elemzések mutatják ki, mekkora szükség van ezekre az energiahatékony felújításokra. Az IPCC, McKinsey és mások becslése szerint 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok mintegy 30%-a elkerülhető lehet zéró vagy éppen negatív költségek mellett.

Az építőipar az egyik fő motorja Európa fejlődésének. Az EU GDP-jének közel 10%-a származik e területről, több mint 3 millió (többségében kis- vagy közép-) vállalattal csaknem 15 millió munkahelyet teremt. Az iparon belül az építő szektor képviseli a legnagyobb gazdasági területet. Egyben az EU-27 legnagyobb energia-felhasználó területét jelenti az építőipar és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is nagyban kötődik ehhez a területhez: 2007-ben az EU energiafogyasztásának 40%-át tette ki, ebből 63% kapcsolódik a lakóépületekhez.

Zöld beruházásokra Európa-szerte szükség van

A lakóépületek energiafelhasználása energiahatékony beruházással egyszerűbben csökkenthetők, mint a lakosság általában gondolja. Az energiahatékonyság növelésére az Európai Tanács által vállalt „20-20-20” stratégia miatt is szükség van, melyben vállalták az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-kal való csökkentését, a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való növelését, az energiahatékonyság 20%-kal történő javítását 2020-ig. Az EU tagállamok energiahatékonyságát javítva válna lehetőség megfelelni a Kyotói Egyezménynek, s lehetővé válna, hogy a globális hőmérsékletemelkedést az elvárt 2 °C alatt tartsuk.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda