A török kori Veli-bej fürdő rekonstrukciója

Budapesten, a Duna és a meredek budai hegyoldal közötti keskeny sávban, a Lukács fürdő és a Komjádi uszoda között található az 1574-ben épített Veli bej fürdő. Mindannyiunk számára ismert, hogy Budapest évszázadok óta híres termál- és gyógyvizes forrásairól, melyeknek köszönhetően számos gyógyfürdőt létesítettek. Közülük talán egyik legkülönlegesebb a Betegápoló Irgalmasrend tulajdonában lévő Veli bej fürdő. Közép-Európa legnagyobb törökfürdő medencéjének épületét teljes műemléki rekonstrukció során alakították át a mai kor igényeinek megfelelően.

Rövid történet

A Veli bej fürdő a Császárfürdő épületegyüttesének legrégebbi megmaradt eleme. Jelentőségének és létének szinte teljes elfeledéshez hozzájárult, hogy az 1980-as évek óta az épület több mint tíz éven át használaton kívül volt, ami állapotának teljes leromlásához vezetett.

Miután az Irgalmas Rend visszakapta a Császárfürdő épületegyüttesét, 2006-ban megkezdődhettek a rekonstrukciós munkálatok, a műemlékvédelmi előírások figyelembevételével. Az egymilliárd forintos összköltség közel egyharmadát műemlékfürdők felújítására kiírt EU-s pályázatokból, a fennmaradó részt pedig a rend költségvetéséből finanszírozták. A török kori épület felújításának terveit Virág Csaba építész készítette el a rekonstrukcióba bevonva a művészettörténészeket és régészeket. Feltárták az épület eredeti építő és faragott köveit, padlóburkolatát, ablak és medence töredékeit, eredeti vakolatát, valamint festését. Az eredeti burkolatokat és vízvezetéket, az alapításkor elhelyezett emléktábla másolatával együtt állították ki a fürdőlátogató közönség számára.

Meglévő állapot

Tóth Tamás építész szerint

A belső felületek kialakításáért – köztük a vakolatok kiválasztásáért – felelős építész, Tóth Tamás, így írja le a felújítást:

„Úgy emlékezem, hogy kezdettől fogva igény volt a belső tér törökkori állapotának rekonstrukciójára, csak a megvalósíthatóság volt kétséges. 2008-ra a régészeti feltárás oly mélységű volt, hogy a helyiségek közötti agyongyötört, átalakított nyílások részletei ismertté váltak, valamint ennek alapján a régészek úgy látták, hogy a „sötét vörös márványt” idéző vakolat a lábazati zónában, a kupolatérben a márványig fölmenően …úgy tűnik, minden változatban létezett (a török használat 100 éve alatt).

Ezzel el is dőlt minden: megvolt az eredeti járószint, a nyílások („ajtók”) kialakítása, a felületképzés anyagai, színe.”

Felújított állapot

A weber szerepe

A cég által ajánlott rétegrend megállapítása előtt alapos faldiagnosztikai vizsgálatra volt szükség. A falak esetében a telítési vízfelvételt, telítettséget, valamint a sóterheltséget (nitrátok, szulfátok, kloridok mennyisége a falazatban) vizsgálták az épület különböző részein történő mintavétellel.

A labor eredményeket kiértékelve, az MI-04-320 irányelv szerint a vegyes falazat erősen nedves, valamint sóterhelt volt, amiket szem előtt tartva elindulhatott a konzultáció a beruházóval (az Irgalmas Rend képviselőjével), a Budapesti Történeti Múzeum szakembereivel, az akkori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építészeivel. A felújításra és az optimális rétegrend kialakítására tett javaslat - aktív szigetelés mellett - a labor eredmények és az említett intézmények képviselőivel történő egyeztetések alapján született meg.

Az alkalmazott anyagok

Az épületben a boltívekig ún. „falszárító” weber.san felújító vakolat-rendszer került felhordásra, melynek lényege, hogy a párolgási zónát a vakolat felületéről a vakolat és falazat határára tolják el, így a kristályosodási folyamat a nagy szilárdságú és magas pórustartalmú rétegben zajlik le (gúz és alap- ill. javítóvakolat rétegek), ezáltal a vakolat felülete hibátlan marad. A párává alakult nedvesség a további rétegeken keresztül, intenzíven és észrevétlenül távozik.

Az ilyen rendszerek alkalmazásakor különösen ügyelni kell arra, hogy a felületet ne zárjuk le a párolgást fékező színvakolattal vagy festékkel. Figyelembe véve, hogy a török kori színvilágnak megfelelő fedővakolatra volt szükség, egy egyedileg kidolgozott színű, kiváló páraáteresztő képességgel rendelkező, ásványi, weber.ter classic nemesvakolat került felhordásra. A nemesvakolat azért is különleges megoldás, mivel a fürdők falait általában csempe- vagy kőburkolat fedi. Mivel kezdetektől fogva a cél a török fürdő eredeti állapotának visszaállítása volt, nem jöhetett szóba sem csempe-, sem kőburkolat, hanem olyan vakolatot kellett alkalmazni, amelyik ellenáll a párás környezet hatásainak.

Az épület kupoláinak festése a műemléképületek esetében gyakran használt weber F100 szilikát műemlék homlokzatfestékkel készült, melynek színe a nemesvakolat színéhez illeszkedett.

A felújítási munkálatok 2010-ben lezárultak, melynek köszönhetően a látogatók is használatba vehették ezt a különleges hangulatú fürdőt, nem is sejtve azt, hogy a jelenkori állapota mennyire hasonlít török kori megjelenéséhez.

Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft.

www.weber-terranova.hu