Talajvízszint süllyesztése fúrt szivárgórendszer segítségével

Az utóbbi években több ízben előfordult egy-egy, már beépített területen a talajvíz szintjének jelentős megemelkedése. A meglévő, talajvíz elleni védelemmel nem ellátott (talajvíz elleni szigetelés hiánya vagy a szigetelés szakszerűtlen kivitelezése miatt) épületek, pincék ilyenkor vizesedni kezdenek, rendeltetésszerű használatra részlegesen, vagy teljesen alkalmatlanná válhatnak.

Homokos, alacsony agyagtartalmú homoklisztes talajok esetében a problémára ideális megoldást jelenthetnek a fúrt szivárgórendszerek.

A nagymélységű (akár 20 m mély) szivárgórendszerek a talajba irányított fúrással beépített PVC anyagú, tekercselt szűrőcsövekből (drének, szivárgócsápok), gyűjtőaknákból és kavicscölöpökből (ejtőkutak) állnak.

A talajba befúrt szűrőcsövek összegyűjtik és gravitációs úton a szivárgó mélypontjánál (végpontjánál), valamint a vezeték horizontális értelmű töréspontjainál elhelyezett, a fúrás ideje alatt munkaaknákként funkcionáló gyűjtőaknákba szállítják a talajvizet. A szűrőcsövek nyílásait speciális, befelé szélesedő kialakítással képezik ki, így gátolva azok eltömődését. A 0,3 mm résméretű nyílásokon a finom szemcseméretű agyagfrakció átjut, míg a nagyobb átmérőjű szemcsék a rések felett átboltozódnak s ezáltal a cső körül egyfajta természetes szűrőtest alakul ki. Az aknákban összegyűlt talajvíz elvezető csatornákon keresztül jut a kijelölt befogadóba.  Változatos talajrétegződés esetén, ahol nagyobb agyagtartalmú, vízzáró rétegek is előfordulhatnak, a fúrt szivárgót érdemes kavicsoszlopokkal együtt alkalmazni. Ilyenkor a fúrt szivárgócső nyomvonalán, a felszíntől a szivárgócső folyásfenék-szintjéig ~20-30 cm átmérőjű kavicscölöpök készülnek, amelyek átlyukasztják az esetleges vízzáró rétegeket, és ezzel biztosítják a talajvíz szivárgócsőbe való távozásának lehetőségét.

Gyűjtőaknába belépő fúrt szivárgók

Ezen technológia alkalmazásával rendkívül jó eredmények érhetőek el, már beépített területeken is gyakorlatilag a felszín zavarása nélkül. A felszínt csak az aknák, és a 20-30 cm átmérőjű kavics ejtőkutak helyén kell megbontani. A nyílt árkosan épített szivárgórendszerekhez képest vitathatatlan előnye, hogy nincs szükség a nyílt munkaárok kialakítására és dúcolására, az építés ideje alatt ideiglenes víztelenítésére, és már megépült létesítmények, épületek, utak alatt is a felszín megbontása, az építmények károsítása nélkül átvezethető. Amennyiben nagyobb területű épület környezetének víztelenítésére van igény, az épület alá is befúrhatóak víztelenítő csápok (az alapozási sík, az alaptestek elhelyezkedésének pontos ismeretében), így fokozva a rendszer hatékonyságát.

A terepviszonyok, a felszín alatti szerkezetek (pl. meglévő közművek, alaptestek), a befogadó magassági elhelyezkedését figyelembe véve, a szivárgó horizontális és vertikális vonalvezetésének megfelelő megválasztásával sokszor megoldható a teljes rendszer gravitációs üzemének biztosítása, így ilyenkor a gyűjtőaknából a befogadóba való átemeléshez sem merül föl energiaigény. A töréspontokban elhelyezendő aknák miatt elsősorban olyan létesítményeknél készíthető gazdaságosan, amelyek alaprajza nem tartalmaz számottevő méretű és mennyiségű beszögellést és kiugrást.

Fúrt szivárgórendszer tervezése/kialakítása előtt mindenképpen érdemes figyelembe venni az alábbi szempontokat:

• a nyomvonal kialakításakor törekedni a gravitációs üzem lehetőségére, a kevés töréspontra,
  
• a feladat megoldható a felszín minimális mértékű zavarásával (út-, és épületbontások elkerülhetők),
  
• nagyobb mélységek esetén (általában 6-7 m mélység felett) sokkal kedvezőbb ár-érték arányú lehet a nyíltárkos szivárgóépítésnél az építés közbeni víztelenítési, dúcolási költségek elmaradása miatt,
  
• a szivárgó a forgalom zavarása nélkül vezethető közutak alatt, mellyel önkormányzati beruházások esetén elkerülhető a szolgalmi jog-viták jelentős részre.

A fent leírt eljárásokról, a SYCONS Kft. referenciamunkáiról további információk találhatók a http://sycons.hu/viztelenites_furt_melyszivargos oldalon.

 Kapcsolódó cikkek: