Építőmánia 2010

Sikerrel zárult az építőipari piac legújabb tervezői konferencia sorozata, az Építőmánia, amelynek témájául 2010-ben a felújítások során alkalmazható könnyűszerkezetes megoldásokat választották a szervezők

Minden épület igen összetett rendszer, de a manapság egyre népszerűbb könnyűszerkezetes technológiák esetében különösen igaz, hogy a szerkezetgyártóknak, a hőszigetelési specialistáknak, a hő- és páratechnikával foglalkozó vállalatoknak és a kész falazati elem előállítóknak kifejezetten rendszerszemléletű együttműködésben kell megalkotniuk az épületet. A tervezőkkel, illetve az egymással történő kapcsolattartás és folyamatos információcsere, a legújabb technológiák, kutatási eredmények megismertetése tehát elengedhetetlen a sikeres piaci jelenléthez. E cél megvalósítására fogott össze négy elismert építőipari cég. Az ország több városában megrendezett Építőmánia című konferencia sorozatra olyan tervezőket és kivitelezőket, műszaki ellenőröket és tűzvédelmi szakembereket hívtak meg, akik szakmai ismereteik mellett kredit pontjaikat is gyarapítani kívánták.

Mivel az új építések volumenének csökkenése okán a kitörési lehetőséget leginkább a felújítások jelentik, a szakemberek az építészeti értékmegóvás és a rekonstrukció kapcsán felmerülő témákat helyezték előtérbe.

Új szemlélet a felújítások során

Dr. Tóth Elek, levezető elnök, a BME Magasépítési Tanszékének docense a konferencia legfontosabb hozadékának azt a dinamikus kapcsolatot tartja, amely egyrészt lehetőséget ad a gyártó és a tervező közvetlen kommunikációjára, másrészt a különböző forrásokból megszerzett információk kölcsönös megosztására.

A felújítások terén a szükséges szemléletváltozás fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán az épületeinkben manifesztálódó szellemi hagyaték jelent értéket, mert Magyarország óriási praktikus építészeti vagyonnal is rendelkezik, amelynek állagmegóvását szintén meg kell oldani. Ennek a nagyszabású feladatnak a megvalósítására pedig a könnyűszerkezetes technológia az egyik legalkalmasabb és leghatékonyabb módszer.

Ugyanakkor figyelmeztetett a stiláris követelményekből fakadó alkalmazhatósági korlátokra is. Bár egy műemléki épület homlokzatán nem szívesen látna fém felületeket, de pl. az olyan megbúvó szerkezeti elemeknek, mint a hőszigetelő rendszereket rögzítő, perforált bordázatoknak az ilyen munkáknál is van létjogosultsága.

A negyven-ötven évvel ezelőtt épült házak, de kiváltképp a házgyári kivitelezésű lakótelepek esetében a műszaki és statikai tényezők miatt a rendszerszemléletű termékfejlesztés eredményeként létrejött modulok számtalan lehetőségeket kínálnak a korszerűsítésre. Gondoljunk csak a lakótelepek sok problémát okozó, lapos tetőinek kis hajlású, könnyűszerkezetes tetőrendszerekkel való fedésére.

Az építészek véleményét közvetíttette, amikor elmondta, hogy a műszaki előírások, a gyakorta változó hatósági szabályozók, az EU által támasztott legújabb követelmények kontextusában nagyon megnehezítené az építészek dolgát, ha az alrendszerekre vonatkozó összes számítást részletesen el kellene végezni. Mivel a könnyűszerkezetes termékeket előállító igényes vállalatok ezek figyelembevételével konstruálják rendszerelmeiket, a tervezőnek nem kell újra és újra „feltalálnia” az épület bizonyos szerkezeti elemeit, hanem jól bevált, tipikus megoldásokat alkalmazhatnak. A sokirányú követelményrendszernek megfelelően a termékek tehát könnyen adaptálhatóak, időt és ezzel lehetőséget biztosítva a tervező számára az alkotómunka eredeti lényegének kiteljesítésére.

A felújítások szemléletével kapcsolatban megjegyezte, hogy - a megrendelők   olcsó és gyors megvalósításokra vonatkozó igényeinek engedve – sajnos, igen elterjedtek a rövid távra szóló megoldások Ez a metódus azonban komoly veszélyeket és ellentmondásokat is rejthet. Ha pl. csak a hőszigetelési vonatkozásokat tekintjük, hiába kecsegtetnek a hőszigetelő rendszereket forgalmazó cégek hosszú távon a befektetés megtérülésével, ha  a kivitelezők nem a megfelelő műszaki eljárást alkalmazzák, a szigetelő réteg idő előtt amortizálódik, és az újabb felújítás ára jelentősen meg fogja haladni a mérsékeltebb energiafogyasztás révén realizálódó költségmegtakarítás mértékét.

Az építészeti tenderekkel kapcsolatban üdvözölné, ha a tervező - részletesen meghatározva, hogy milyen tulajdonságokkal, technikai paraméterekkel kell rendelkeznie annak az alrendszernek, amit az adott struktúrába be akar építeni - ennek megfelelően adhatna hiteles választási lehetőségeket arra, hogy a piacon mely termékekben tárgyiasulnak a legmarkánsabban ezek a műszaki tulajdonságok. Ezzel megkönnyítenék a befektető dolgát egyszersmind jelentős lépés lehetne a minőségi építészet felé is, hogy „ne csak 20-25 évre tervezzünk, hanem valóban az utókornak hagyjunk emléket magunkról, mint azt nagy elődeink tették”

A konferencia magas szakmai színvonalát neves szakhatósági és egyetemi szakemberek előadásai biztosították.

• A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Horváth Lajos tűzoltó alezredes és Angyal István tűzoltó őrnagy felváltva tartottak tanulságos előadást a meglévő épületek felújításainak tűzvédelmi tapasztalatairól, a megváltozott előírásokról.
• A vékonyfalú acél profilok teherbírási, statikai viselkedéséről és Eurocode szerinti méretezéséről adott ízelítőt – helyszíntől függően – Dr. Dunai László egyetemi tanár a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékéről, illetve Dr. Ádány Sándor, egyetemi docens a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékéről.
• A felújítások oka gyakran tetőbeázás, ezen problémakörben volt igen hasznos Horváth Sándor, egyetemi adjunktus és Pataky Rita, egyetemi adjunktus (BME Épületszerkezettani Tanszék) előadása a kis- és alacsonyhajlású csarnoktetők vízelvezetési kérdéseiről.
• Maga Dr. Tóth Elek levezető elnök pedig az épületfelújítások hő- és páratechnikai tervezésének igencsak komplex kérdéseit taglalta, és adott át megfontolandó szaktanácsokat a résztvevők számára.

A független szakértők tudományos előadásai mellett – a konferencia témáinak jelentős részét adták a szervező vállalatok legújabb innovációit, tapasztalatait bemutató előadások.

Könnyűszerkezetes technológia a felújításoknál:

A könnyűszerkezetes technológiák specialistájának számító, piacvezető Lindab Kft. képviselője, Kotormán István az Építőmánia konferenciával kapcsolatos célkitűzéseiket a könnyűszerkezetes struktúráknak a felújítások során való könnyű és gyors alkalmazhatóságának ismertetésében jelölte meg. A Lindab acél könnyűszerkezetes termékcsoportok és megoldások általános értelemben akár új létesítésű építményekhez, akár felújításokhoz kiválóan alkalmasak (ereszcsatorna, tető- és falburkolati rendszerek, tartószerkezetek); van azonban testreszabott műszaki megoldás célirányosan rekonstrukciós feladatok esetére fejlesztve (pl. tetőfelújító rendszer, könnyűszerkezetes gerendás födém). Ugyanakkor a Lindab cég mindig is rendszerszemléletben gondolkodott: az elemek olyan széles skáláját teremtette meg, amelyek a legváltozatosabb variációkban építhetők össze. Ez a flexibilitás nem csupán a könnyűszerkezetes új építések terén jelent előnyt, mert a gyakorlat csakhamar bizonyította, hogy a Lindab alrendszerek egyszerűen integrálhatók, könnyen csatlakoztathatók a hagyományos építőanyagokból épült házak struktúráihoz is.

A Lindab rendszerek óriási előnye a felújításoknál, hogy könnyű önsúlyuk miatt nem terhelik a szerkezetet. Mivel ezeknek az elemeknek nagy az ún. előregyártottsági foka, a helyszíni szerelés - száraztechnológiás módszerrel - rövid időn belül megoldható.

Egy felújítás akkor sikeres, ha évtizedekre megoldást biztosít. A svédacél alapanyagú fémszerkezet előnyös tulajdonságai garantálják a jó minőséget és a tartósságot.

Mivel a fenti tények miatt – különösen a nyár eleji szélsőséges időjárás által megrongált épületek felújításával kapcsolatban – igen nagy kereslet mutatkozik a Lindab termékek iránt, a vállalat október 15-ig meghosszabbította a szeptember elején meghirdetett Tetőfelújítási programját.

Mivel szinte nincs két azonos felújítási feladat, a rendszerek fejlesztésénél figyelembe veszik ezeket a lehetőségeket is, azaz hagynak „mozgásteret” az egyedi kivitelezésű megoldások megvalósítására. Ez – különösen a jelen helyzetben – mindenképpen versenyelőnyt jelent.

Az összefoglaló második részében kitérünk a hőszigetelés tűzbiztonságára, a környezetbarát megoldásokra a lapostetők felújítása esetében, és azokra az IT megoldásokra, amelyek segítik a tervezőket munkájuk során.

Forrás: MediaJam