Knauf Insulation ásványgyapot anyagok alkalmazása a homlokzati hőszigetelésekben

Az épületek homlokzatainak külső oldali hőszigetelése már rutineljárásnak számít a tervezők és kivitelezők körében, ugyanakkor még mindig sok kérdés és félreértés merül fel a részletekkel kapcsolatban.

Ma sem ismeretes mindenki számára, hogy az úgynevezett kontakt hőszigetelési rendszerek kialakításának szempontjait az ETAG 004 európai irányelv határozza meg. Ebben minden alkotóelemre vonatkozóan megtaláljuk azokat a követelményeket, amelyek betartásával garantálható a rendszer hosszú élettartama.

Gyártói katalógusokban gyakran találkozunk az ETICS kifejezéssel, amely a bevonatréteggel ellátott többrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek angol nyelvű rövidítése.

Homlokzati kontakt (ragasztott) szigetelés felépítése  

A kontakt hőszigetelési rendszer jelentése: a szigetelőanyagot ragasztással, mechanikai rögzítőelemekkel vagy e két eljárás kombinációjával rögzítjük a falfelületre.

Közvetlenül a hőszigetelő anyag felületére bevonatréteg (vakolat) kerül, amely erősítő réteget tartalmaz, a repedezés megakadályozására, és a mechanikai ellenálló képesség javítására.

A szigetelőanyag lehet EPS (expandált polisztirol) vagy ásványgyapot. A Magyarországon beépített termékek átlagos vastagsága jelenleg 8-9 cm körül van. A jövő év elejétől várhatóan hatályba lépő új követelmények hatására - a külső falak hőátbocsátási tényezője, az „U” érték  a jelenlegi 0,45 W/m².K értékről 0,30 W/m².K-re változik – szigetelés vastagsága jelentősen meg fog nőni.

A kivitelezési hibák megelőzésére érdemes az alapvető alkalmazási szempontokat követni, amelyeket a MÉSZ (Magyar Építőkémia- és Vakolatszövetség) új műszaki irányelvében részletesen taglalnak.

• A falfelületet javasoljuk kívül-belül vakolatréteggel ellátni, azaz ne a nyers falszerkezetre ragasszuk a szigetelést. Ennek az a célja, hogy megelőzzük a könnyű falazóelemek alkalmazása esetén fellépő filtrációt, páravándorlást, páralecsapódást.
• A hőszigetelő táblákat általában perem-pont módszerrel rögzítjük úgy, hogy felületük legalább 40%-ára kerüljön ragasztó. Ez a megfelelő tapadás eléréséhez szükséges.
• Lamellás (a tábla felületére merőleges szálú) termékeket teljes felületen kell ragasztani.
• Ásványgyapot szigetelés esetén 4-6 darab/m² rögzítőelemmel kell számolni. Ezek számát a tervező határozza meg, az épület magasságától, a szélterheléstől és a felület helyzetétől (például mezőközép vagy peremterület) függően. Célszerű süllyesztett rögzítőelemet (dübelt) alkalmazni, mert használatukkal jelentős mértékű hőveszteség előzhető meg. Nem megfelelő minőségű vagy kialakítású dübel beépítése akár 20-25% hőveszteséget okozhat!

A Knauf Insulation ásványgyapot anyagok közül elsősorban az FKD S terméket ajánljuk alkalmazni, kedvező hővezetési tényezője (λD = 0,036 W/m.K), könnyű beépíthetősége miatt. Az ásványgyapotok szálas szerkezetük miatt nem gátolják a falon átjutó pára vándorlását, a páralecsapódás illetve átnedvesedés megakadályozására hidrofób tulajdonságúak.

Nem mellékes szempont az, hogy nem éghetőek (az MSZ EN 13501-1 szerint A1 osztályba tartoznak), így javítják az épületek tűzbiztonságát. E tulajdonságuknak köszönhetően az új OTSZ szerint:

• I. tűzállósági fokozatba tartozó épületek nyílásos homlokzatain csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszer alkalmazható, illetve
• B–E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező 10 cm-nél vastagabb burkolati- bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszerekben a homlokzati nyílások felett legalább 20 cm szélességű-, teljes felületen felragasztott-, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni, az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett.

Sok reklamáció okozója a bevonatba ágyazott, nem megfelelő minőségű üvegszövet. A cement kötőanyag lúgos vegyhatása miatt legalább 145 g/m²  fajlagos tömegű, lúgálló szövetet kell választani. Ezzel homogén, repedésmentes, ellenálló homlokzati  felület alakítható ki.