A kezdetektől napjainkig Budapesten…

Az első regisztrált díszvilágítás Budapesten 1928-ban készült el. A Mátyás templom és a Halász bástya kapott éjszakai díszkivilágítást. Ez egy klasszikus fényár világítás volt (fényárvilágításnak nevezzük, amikor az épület teljes homlokzatát igyekszünk egyenletesen megvilágítani, és így az épület nappali látványát sötétedés után is láttatni), a sikerén felbuzdulva ezután több berendezés is beépítésre került, így új hatásvilágítást kapott a például a Citadella. De már ekkor próbálkoztak kontúrvilágítással is, például a Jánoshegyi kilátót így alakították ki.

A második világháború alatt lekapcsolták a díszvilágításokat, hiszen nem akartak a bombázóknak orientációs pontokat biztosítani, és az energiatermelés is akadozott. A háború után részben teljesen tönkrementek a berendezések, részben nem voltak épek az épületek, így elbontották a világítási rendszereket. 1948-ban az elektromos művek telepéről lebontott fényvetőkkel először a Kossuth téren lévő szobrot világították meg, majd a következő évben a Parlament kapott egy egyszerűbb világítást (bár ez még nem érintette az egész épületet). Ebben az időben még néhány emlékmű kivételével (amik főleg szovjet hősi emlékművek voltak) nem volt jellemző Budapest éjszakai látképére a díszvilágítás. Valódi lendületet a 70-as években vett. Ekkor már valamelyest koncepció szerint egymás után kezdtek ragyogni az épületek az éjszakában. A technikai fejlődésben egyre jobb hatásfokú, nagy teljesítményű fényforrásokat és egyre jobb optikájú fényvetőket fejlesztettek ki, így szinte valamennyi díszvilágítást fényárvilágítással oldották meg. Azonban egyre több épület kapott díszvilágítást, és ma már nem elegendő, ha fényerőben konkurálnak egymással, valami újat kell láttatni. Ezzel az igénnyel egy időben egyre kisebb fényforrások jelentek meg a piacon, és ezeket egyre kisebb, kompaktabb lámpatestben tudjuk elhelyezni. Így lehetőség nyílt, hogy az eszközök „felköltözzenek” a homlokzatra anélkül, hogy a nappali megjelenést jelentősen befolyásolják. Hiszen mind az építészek, mind a műemlékvédelem komoly harcot folytatnak a nappali látványért.

A fényforrások és lámpatestek

Az új fejlesztéseknek köszönhetően mind a kisméretű fémhalogén lámpák, mind a T5-ös fénycsövek, illetve kompakt fénycsövek, mind pedig a LED-ek lehetővé teszik a kicsi, diszkrét lámpatestek megalkotását. A kisméretű fényforrás másik előnye, hogy jól optikázható, így változatos fényeloszlású lámpatestek alakíthatóak ki, és viszonylag könnyen készíthető vele elég keskenyen sugárzó (akár 4°, illetve 6°-os lámpatest is) ami a világítandó felülethez ilyen közel elengedhetetlen.

Eddig, ha rejtetten akartuk elhelyezni a fényforrásainkat, akkor szinte csak a burkolatba süllyesztett „taposó” lámpa jelentett kompromisszumos megoldást, aminek hatására világításunkat is gyakran erős kompromisszumokkal lehetett jónak nevezni. A fényforrások hosszú élettartamának köszönhetően bátrabban helyezhetünk nehezen elérhető helyekre is lámpatestet, hiszen éppen a LED-es lámpatestek esetében nem kell számítanunk üzemszerű működés esetében karbantartásra.

A LED-ek

A LED-es eszközök tökéletesek lehetnek díszvilágítási célokra, hiszen kis méretük, hosszú élettartamuk miatt bátran tehetjük a homlokzatokra. Könnyen optikázhatóak, így szinte csak a lámpatestben alkalmazott lencséken múlik a fényeloszlásuk. Hidegtűrőek, így télen is a teljes fényáramukkal képesek üzemelni (szemben például a kompaktfénycsövekkel, fénycsövekkel). Azáltal, hogy nem tükörrel, hanem a LED-ek elé helyezett lencsével alakítjuk ki a fényeloszlását, a hatásfoka is sokkal jobb, mint a hagyományos megoldásoké. A bekapcsolást követően azonnali, 100%-os fénymegjelenése lehetővé teszi, hogy akár dinamikus világítást is létre hozhatunk vele (legyen az egyszínű, vagy pl. RGB színváltós). Az a tény pedig, hogy nem kell a fényforrást cserélni benne, jobb IP védettségi lehetőséget biztosít számunkra.

Azonban nem minden lámpatest jó, ami LED-es. A műszaki eszközök esetében általában igaz, hogy a minőségi termékek sokkal jobbak, mint az olcsó testvéreik. Ez a LED-es lámpatesteknél többszörösen igaz, és a kültéri kivitelben pedig (azok számára, akik nem csak 1 évre tervezik a berendezést), egyenesen az egyetlen választható út.

A LED-ek esetében az élettartamot jelentősen befolyásolja a hőmenedzsment, ha nincs megfelelően kihűtve a LED-ünk, akkor nem hogy az ígért bűvös 50 000 órát nem fogja kibírni a lámpánk, de akár 1000 óra múlva gondunk lehet vele. A másik probléma a gyenge minőségű tápegység, amit gyakran alkalmaznak ezekben az eszközökben, így lehet, hogy a LED-ünk még működne, de egy 1 Eurós alkatrész miatt mászhat az alpinista a lámpatestet leszerelni, és küldhetjük vissza a gyárba (már ha még létezik a gyár).

A professzionális gyártók válogatott LED-ekkel dolgoznak. Ez első hallásra nem tűnhet fontosnak, de nagy meglepetés érheti a megrendelőt egy olcsó termék esetében az első bekapcsolás alkalmával.

Egy másik probléma, hogy a LED-ek fejlődése olyan gyors, hogy előfordulhat, hogy a tervezés során kiválasztott lámpatest a kivitelezés stádiumába jutva már nem létezik. Ez még a kisebb gond, hiszen ez egy kis időráfordítással kiváltható, azonban nagyobb gond, ha felszerelésre kerül a teljes berendezés, és akár egy év múlva bővíteni szeretnénk, vagy cserélni kell néhány lámpatestet, mert elromlott. Nagy valószínűséggel nem ugyanolyat kapunk, és ez komoly fejtörést okozhat. A nagyobb gyártók már generációs jelöléssel látják el terméküket, így egy csere, vagy kiegészítés esetén tudjuk ugyanazt produkálni, mint az eredeti. Ezt az olcsóbb termékeket előállító cégektől ne is várjuk. Tehát ha részben azért választjuk a LED-es megoldást, hogy hosszú évekig ne kelljen vele foglalkozni, akkor érdemes a jobb minőségűt (és így természetesen a drágábbat) választani. Ellenkező esetben válasszunk inkább hagyományos fényforrással üzemelő terméket, amik jóval olcsóbbak, és valószínűleg azt teljesítik, amit elvárunk tőlük.

A díszvilágítás megálmodásának menete a nemzetközi gyakorlatban

Mostanáig az volt a megszokott, hogy az építész megálmodta az épület nappali látképét, és a díszvilágítást rábízta a villamos tervezőre, aki mérnöki pontossággal (gyakran világítás-technikus nélkül is) megtervezte a fényárvilágítást. Azonban a nemzetközi trendeket figyelve a jövő sokkal izgalmasabb látványokat kíván, és ez a résztvevőktől is új szerepeket követel meg.

Az építész a nappali látvány megtervezésekor már gondol az éjszakai megjelenésre is. Ez lehet a házunk hangulatának továbberősítése, vagy egy merész újraértelmezése az épületünknek. Miután az építész megálmodta, célszerű konzultálnia egy világítás-technikussal a megvalósíthatósági korlátokról illetve lehetőségekről. Ekkor már terméket is társíthatnak a tervekhez. A kész elképzelést a villamos tervező a szükséges energiaigényekkel dokumentálja.

Izgalmas éjszakai látvány = Energia – hatékonyság?

A fényár világítás során a homlokzat minden négyzetcentiméterét egyenletesen meg akartuk világítani. Ez számos módon is túlzott energiaráfordítást eredményezett. Ha a homlokzat bizonyos részeit sötétben hagyjuk, erre nem kell energiát fordítanunk. Azáltal, hogy közelről világítunk, és keskenyebb sugárzású optikákat alkalmazunk, kisebb teljesítményű fényforrások is elegendőek. A fényárvilágítás másik jellegzetes hibája a fényszennyezés. Vagyis a homlokzatvilágításra fordított fénymennyiség egy jelentős része az épület mellett elhaladva az „égbe” megy. Így egyértelműen kijelenthetjük, hogy a jól átgondolt éjszakai látványvilág energiatudatos megoldásokhoz vezet.

Nem díszvilágítás, hanem épület éjszakai látványa

Az építészek nem akarnak egyenmegoldásokkal operálni az épületeiken, így nincs az ehhez igazodó világítási rendszerekhez sem generikus megoldás. A jövő jó megoldási akkor tudnak megszületni, ha az építész, a világítás-technikus, és a villamos tervező minden munka esetén szoros csapatot alkotva hozza létre az épület éjszakai látványát. Ebben az esetben nem csak díszvilágításról fogunk beszélni, mint önálló berendezésről, hanem az épület éjszakai és nappali megjelenéséről!

Az így kialakított világítás nemcsak a járókelők számára lesz izgalmas látvány, de energiatudatosabb lesz, és a csillagászoknak is a kedvében járunk, hiszen így a fényszennyezés jelentős részét is ki tudjuk küszöbölni.

Baktai Gábor villamosmérnök, OSRAM