Hazai napelem helyzet: kiaknázatlan nemzeti kincsünk

Fényes jövő előtt állhatnának a hazai fotovillamos alkalmazások

Miközben az európai uniós előírásoknak megfelelően Magyarországnak tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát végső energiafelhasználásán belül, addig a most készülő cselekvési terv a valós igényeket, adottságokat messzemenően figyelmen kívül hagyja. Napelemek telepítésével az összes használaton kívüli területen elméletileg akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse fedezhető lenne. Ehhez képest a fotovillamos alkalmazások lehetősége hazánkban nagyon alábecsült, holott a technológia a fenntartható fejlődésben is nagy szerepet játszik – hangsúlyozza az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP).

Az Európai Unió által 2020-ra előírt 13%-os teljesítendő célhoz képest jelenleg energiafogyasztásunkban csupán 5-6% a megújulók részaránya, ami zömmel biomassza hasznosítás. A fotovillamos energiaátalakítás az ún. megújuló energiaforrásokon belül is csupán félszázaléknyi. Magyarország átlag 1250 kWh/m2/év Napból érkező sugárzási energiára számíthat évente, vagyis 2 m2 felületre hazánkban annyi energia érkezik a Napból, mint egy háztartás egész éves villamos energia igénye. Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar villamos energiafogyasztás hozzávetőlegesen tizenkétszerese lenne fedezhető napelemek alkalmazásával. Hazánk tehát ebből a szempontból is nagyon kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, napenergia-kihasználás tekintetében mégis csaknem valamennyi környező ország előttünk jár.

„Energiapolitikánk kialakításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a napenergiát, azonban a most készülő magyar stratégia nem igazodik a világpiaci tendenciákhoz és a valós igényekhez. A 2010. szeptember 30-ig véglegesítendő Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv jelenlegi verziójában például 2020-ig mindössze 15 megawatt napelemes áramforrás telepítése szerepel, miközben az áramszolgáltatókhoz már most több igényt jelentettek be.” - fogalmazott Pálfy Miklós, az EU Fotovillamos Platform munkabizottsági tagja, majd hozzátette: „Tervszerű állami támogatások és megfelelően kialakított stratégia mellett a napenergia legnagyobb nemzeti energiakincsünkké válhatna, amely a külső gazdasági és politikai tényezőktől független, nem úgy, mint a gáz vagy az olaj.”

Az IMNTP szerint Magyarországon megfelelően kialakított támogatási struktúra esetén a jelenlegi tervek több mint tízszerese, akár 200 megawatt teljesítményű napelemes alkalmazás is elképzelhető, sőt elvárható 2020-ra, ráadásul a napenergia kiaknázása mellett szól az a tény is, hogy a biomassza elégetésével, vagy biodízel alkalmazásával ellentétben nem termel üvegházhatást növelő szén-dioxidot.

Az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA - European Photovoltaic Industry Association) idei felmérése szerint Európában – így hazánkban is - a tetők 40%-a, a homlokzatok 15%-a alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. Épületekre telepítve a napelemek a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől. Az IMNTP és a Magyar Építésügyi Technológiai Platform véleménye szerint az építészet eszköztára a jövőben egyre inkább bővülni fog az épületekbe integrált napelemekkel (BIPV), amelyekkel az energiaellátás helyben biztosítható. Ezek a megoldások nemcsak új formákat és esztétikus megjelenést biztosíthatnak, hanem megfelelő alkalmazásukkal az épületek hőterhelése és téli hőveszteségei is csökkenthetők lehetnének. A fényelektromos átalakítással a nyári nappali villamos energia csúcsigények is fedezhetők, ami különösképpen lényeges a légkondicionáló berendezések növekvő elterjedésének tükrében. Működtetésük komoly villamos energiatöbbletet igényel, amelynek biztosítására a nappali időszakban kiváló lehetőség lenne a hűtési igénnyel egyidejűleg, helyben, napelemekkel termelt villamos energia. A napelemek ára folyamatosan csökken, ezért nemcsak jelentős energia-, hanem költségmegtakarítást is eredményezhetnének.

Forrás: FORTE Communications Kft.