A vízelvezetés fontossága

Burkolt felületek vízelvezetésének megoldása nagyon fontos feladat. A vízelvezetés megtervezése az alábbi szempontrendszerek összehangolása folyamán alakul ki.

KIALAKÍTÁS (Pontszerű vs. Vonalmenti)

Elsődlegesen tisztázni kell, hogy pontszerű, vagy vonalmenti vízelvezetést érdemes alkalmazni. Pontszerű vízelvezetés esetén a burkolt felületet négy lejtésirányban kell kialakítani. A vonalmenti vízelvezetés esetén maximum két lejtésirány kialakítása szükséges csak. Tapasztalatból tudjuk, hogy több lejtésirány kialakítása esetén nő a kivitelezés költsége, és a tömörítési nehézségek később kellemetlenséget okozhatnak. További költségnövelő tényező a pontszerű vízelvezetés esetén a mélyebb földmunka, illetve a felszín alatti csövezés költségei. Épületszerkezetek esetében (teraszok, erkélyek, többszintes teremgarázsok, stb.) nem csak költségszempont a mély felszín alatti munka, hanem a szűk rétegrendeknek köszönhetően alapvető feladat, hogy minél alacsonyabb rétegrendbe tudjuk elhelyezni a vízelvezető rendszert. A folyóka esetében nyitott gerincű rendszerről van szó, és ezáltal a folyókarendszert egyszerűbb tisztítani, mint a víznyelőket.

RÉTEGREND:

Mélyépítésben ritkán szempont, főként épületek vízelvezetésekor téma a rétegrend. Egyik esetben a födémben nincs technológiai vízszigetelés. A másik esetben pedig egy vagy több technológiai vízszigetelés van a födémben. Ekkor a padlóösszefolyó felső része, illetve a folyóka test a technológiai szigetelés fölött helyezkedik el. A szigeteléshez az összefolyó egység csatlakozik ragasztó, vagy szorító szigetelő karimával. Gyakran kérdésként merül fel, ha egy folyókának nincs fenékesése, akkor hogyan folyik ki belőle a víz. A folyókába kerülő víz szintje el kezd emelkedni a folyókatestben, majd a csőkivezetésnél (a víz ismeri a fizikát) a könnyebb ellenállás irányába megindul az áramlás. Ettől kezdve egy szívó hatás alakul, ki mely biztosítja a víz áramlását vízszintes folyásfenék esetében is.

Horganyzott acélból, vagy rozsdamentes acélból készül perforált oldalkialakítással a Profiline típusú speciális folyóka családot Ezek olyan teraszok, erkélyek vízelvezetésére alkalmas vízelvezető rendszerek, ahol a terasz burkolata vízáteresztő, így a lehullott csapadék egy része a felszínen áramlik, de egy jelentős része a vízszigetelésen folyik. Két struktúra létezik:

1. Az egyikben a felületet és a vízszigetelést is a folyóka felé lejtetjük, így a folyókába a felső rácson és a perforált oldalon keresztül is bejut a víz. A folyóka pedig egy födémátvezetésen keresztül juttatja a vizet a lefolyó rendszerbe.
2. A másik esetben a felszínről a folyókába jutó vizet a perforációkon keresztül a vízszigetelésre engedjük. A vízszigetelés van pontra lejtve, ahol szintén egy födémátvezetésen keresztül juttatjuk a vizet a lefolyó rendszerbe.

TERHELÉSI OSZTÁLY:

Következő feladat a terhelési osztály tisztázása. Az alábbi terhelési osztályokat különböztetjük meg épületen kívül, az MSZ EN 1433 szerint: A15, B125, C250, D400, E600, F900.

KIALAKÍTÁS:

Folyókák kialakításánál megkülönböztetünk három fő családot:

1. Az egyrészes folyókák (Monoblock) esetében a folyókatest és a rács egy egységet alkot. Utak keresztirányú vízelvezetésére, extrém nagy terhelésre minden esetben a Monoblock rendszert érdemes alkalmazni. A színesfém gyűjtőknek sem kínálunk kísértést a rácsokkal. 
2. A kétrészes folyókák a klasszikus vonalmenti vízelvezetők, folyókatestből és rácsból állnak. Különböző mélységűek és lejtéskialakításúak lehetnek. Épületek járható tető felületeinél, teraszoknál, erkélyeknél a vízszigetelés felett jellemzően csak 10-15 cm áll rendelkezésre a vízelvezető rendszer részére. Ezen okok miatt jellemzően épületszerkezetek vízelvezetésére lejtés (fenékesés) nélküli, alacsony beépítési magasságú folyókákat kell beépíteni. Ezek jellemző beépítési magasságai 6-8-10-12 cm. Vízelvezetési biztonságot növeli, ha a folyóka szélességét nagyobbra vesszük. Tipikus folyókaszélességek a 100, 150, 200 és 300 mm.
3. A résfolyókák előnye, hogy a felszínen nem jelenik meg a rács, hanem csak egy általában 20mm széles rés. Építészeti szempontból kínál esztétikus, rejtett műszaki megoldást. Az egyrészes és résfolyókák esetében a tisztíthatóság tisztító aknák segítségével történik. Jellemzően térburkolattal, terméskővel burkolt felületek vízelvezetésére alkalmazzák. A rendszer gyakorlatilag ugyanolyan, mint a kétrészes folyókák, hisz folyókatest és réskeretből állnak. A folyókatest lehet 100 és 150 mm szélességű standard, vagy alacsonybeépítési magasságú Multi V típusú folyóka lejtéssel, vagy lejtés nélküli változatban. A réskeret magassága típustól függően 105-108 mm, készülhet horganyzott vagy rozsdamentes acélból.

ALAPANYAG:

Kültéri folyókák esetében a leggyakrabban alkalmazott a polimerbetonból készült folyókarendszer. A polimerbeton kötőanyaga nem cement, hanem műgyanta, így olyan anyagot kapunk, amely tökéletesen egyesíti a beton és a műanyag minden előnyös tulajdonságát. Nagyon jó fizikai-szilárdsági tulajdonságai mellett tökéletesen ellenáll a sós lé maró támadásainak, illetve a fagyveszélynek is. A polimerbeton egyik leglényegesebb fizikai tulajdonsága, hogy szerkezete nem vízfelvevő. Ez az egyik alapfeltétele, hogy víztömör vízelvezető rendszert alakíthassunk ki. A folyókák egymáshoz csatlakozásánál tömítő horony van a folyókatestekben. Ezeket műgyanta bázisú tömítő anyaggal kitömítve tökéletesen vízzáró folyókarendszert alakíthatunk ki. Épületszerkezetek esetében ez alapvető fontosságú feladat. Ne engedjük, hogy olyan folyókára váltsa ki a kivitelező a vízelvezető rendszert, amely nem tehető teljesen víztömörré.

LEJTÉS:

Folyókák alkalmazása esetén feltétlenül említést kell tenni a folyókák lejtésének kialakításáról. Alapvetően négy lejtési viszonyt különböztetünk meg. Az egyik lehetőség szerint a terep esésével együtt van lehetőség a folyóka lejtésének kialakítására. Ebben az esetben terepesésről beszélhetünk. Ha a rétegrend korlátozott, akkor alacsony beépítésű folyókákat alkalmazunk, lejtés nélkül. Ha van lehetőségünk mélyebb folyókaelemek alkalmazására, akkor van mód a folyóka fenekének lejtésére. Egyik lehetőség a lépcsős fenékesés, amikor több méteres szakaszokat 5 cm fenékszint különbséggel szerelünk egymásután, és ezek az 5 cm-es lépcsők biztosítják a lejtést a kivezetésig. A legideálisabb megoldás természetesen a beépített fenékesés, mely polimerbeton folyókák esetében 0,5%-ot jelent. Ebben az esetben a folyókák sorszámozottak.