Az Év Homlokzata 2009

A homlokzati vakolat- és hőszigetelő-rendszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Baumit Kft. 2009-ben ötödik alkalommal hirdette meg az Év Homlokzata Pályázatot. A pályázat kiírója a csaknem egy évtizede alapított Év Homlokzata Pályázattól azt várja, hogy a megvalósult homlokzati tervek legjobbjainak széles körben történő bemutatásával mintákat, ötleteket adjon, modern trendeket és minőségi megoldásokat javasoljon a szakmának és a jövő építtetőinek. A pályázat gazdái szeretnének hozzájárulni az épített környezet értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához. Népszerűsíteni kívánják továbbá az energiatakarékos - ezáltal környezetbarát - homlokzati hőszigetelő rendszerek és vakolatok alkalmazását. Külön értékelik az alkalmazott technológiát és anyagokat, amelyeket a kivitelező az építkezés során használt.

A tervezők, kivitelezők építtetők számára kiírt pályázat évről évre egyre népszerűbb, az építészek és a kivitelezők körében egyre hitelesebb és rangot adó megmérettetéssé vált. Az építtetők is egyre több figyelmet fordítanak házaik homlokzatának küllemére.  Ezt mutatja, hogy míg 2003-ban 4 kategóriában 67 épület homlokzatának dokumentációját küldték be, a 2007-ben közzétett felhívásra három kategóriában már majd száz pályázat érkezett. A kiíró ezért úgy döntött, hogy 2007-től az Év Homlokzata Pályázattal már nem tendenciákat, ígéretes próbálkozásokat értékel, hanem  kategóriánként valóban csak a legszínvonalasabb munkákat jutalmazza igen jelentős összegű pénzdíjjal (1.000.000 Ft kategóriánként).

Idén öt kategóriában több mint 200 munka érkezett. A győztesek okleveleiket és díjaikat április 9-én a Millenáris park C épületében, ünnepélyes díjátadó gála keretében vehették át.

Az Év Homlokzata a saját lehetőségein keresztül arra is törekszik, hogy a fenntartható építészet, az értékteremtés és az értékmegőrzés hangsúlyozásával, a minőségi anyagok alkalmazásának népszerűsítésével támogassa a magyar építőipar újbóli fellendülését, hiszen olyan stratégiai ágazatról van szó, amelynek fejlődése jótékony hatást gyakorolhat az egész gazdaság növekedésére is.

Az értékelés szempontjai

A neves szakemberekből álló független, szakmai zsűri kategóriánként egy nyertest választott ki. A zsűri tagjai:

• Bojár Iván András, az Octogon főszerkesztője, Városarculati tanácsnok
• Noll Tamás, Ybl díjas építész, a Magyar Építész Kamara elnöke
• Máté Klára, a Magyar Építéstechnika főszerkesztője
• Radványi György DLA, Ybl díjas építész, egyetemi docens, BME
• Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület alapítója, elnöke, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöki tanácsadója
• Szémán György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség Elnöke
• Dr. Tóth Elek DLA, egyetemi docens, BME

A beérkezett pályaművek bírálatának alapvető kiindulópontja az épület formája. Ehhez képest értékelhető, hogy a szín, a textúra, a rajzolat illeszkedik-e az építészeti megformáláshoz, hogy az anyagválasztások harmonizálnak-e a homlokzati felületeken eleve adott nyílászárókkal, a felület tagoltságával és méretével, a ház tömegszerűségével. Külön vizsgálatot igényel, hogy a színvilág és a díszítőelemekül szolgáló osztópárkányok, ablakkeretek, könyöklők, kváder kövek és anyagaik hogyan teremtenek összhangot, hogyan képesek sugallni bizonyos hangsúlyokat. Miként képesek irányítani, megragadni a szemlélő figyelmét, azaz hogyan teremtik meg a homlokzati szegmensek a fény-árnyék játékával az épület dinamikáját. Fontos szempont a legnagyobb felületen jelen lévő - ezáltal természetszerűleg a legjelentősebb vizuális hatást kiváltó - színező vakolat kiképzése, a textúra. A független, szakmai zsűri értékelte, hogy az adott homlokzat összhangban áll-e a szomszédos épületekkel, az azok által közvetített hangulatokkal. Különösen fontos volt ez pl. azon pályaművek esetében, ahol az új látványnak például egy történelmi képletbe kellett illeszkednie a belvárosban. Családi házak esetében nem elhanyagolható megközelítés a homlokzatnak a természeti környezettel való szerves kapcsolata.

A műemléki homlokzatokat illetően a fentiekben vázolt szempontrendszer egy új nézőponttal bővül, hiszen a renoválást végző tervezőknek, kivitelezőknek figyelembe kell venniük a történelmi épületet megalkotó elődök szándékait. A független zsűri egyaránt értékelte, ha az eredeti koncepciót követő felújítási munkálatok nyomán ismét régi pompájában tündökölhet egy műemlék, ugyanakkor díjazta azokat az „átiratokat” is, ahol a historikus alapokon valami eredeti és korszerű látvány jött létre. Ebben a kategóriában a zsűri döntését az is befolyásolta, hogy milyen modern anyagokat és technológiákat használtak az építők a régi falazatok konzerválására.  A felújítások esetében az építészet esztétikai alapvetéseinek betartása mellett annak a lehetőségnek a kibontását is jutalmazták, ha az új homlokzat hozzáadott értéket jelent az épület egyébként jelentéktelen, eredeti formavilágához, szerkezetéhez képest.

A független zsűri különös figyelmet szentelt a panelprogram keretében megvalósult homlokzatokat bemutató pályázatoknak.  A házgyári lakótömbök hőszigetelése ugyanis nem csupán energetikai kérdés, hanem a felületek hatalmas mérete és építészeti strukturálatlansága miatt az eredeti homlokzati megoldások egy-egy ilyen jellegű városrészben emberek tízezreinek esztétikai komfortérzetét javíthatják.

A zsűri tagjai nem csupán a fotókról eléjük táruló látványt elemezve döntöttek. Komoly vizsgálat tárgyává tették a dokumentációkban vázolt technológiai-mérnöki megoldásokat, a felhasznált anyagok illeszkedését a falazat minőségéhez. Előnyben részesítették az energiatakarékosságuk által a környezet védelmét szolgáló burkolatokat.

Homlokzat és hőszigetelés

Az energiatakarékos anyagok alkalmazásának népszerűsítése az esztétikai célokon túl a pályázat kiíróinak másik - és legalább olyan fontos – törekvése. A kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően már rendelkezésre állnak a polisztirolhabos és az ásványi anyagos hőszigetelő rendszerek előnyös tulajdonságait ötvöző termékek, amelyeket a viszonylagos olcsóság, a könnyű feldolgozhatóság, illetve a kiváló páraáteresztő tulajdonság jellemez. Ezekkel a módszerekkel úgynevezett lélegző homlokzatot lehet létrehozni.

Speciális problémákat vet fel a műemléki jellegű vagy a hatvan-hetven évnél idősebb épületek homlokzatának felújítása. Ezekben az esetekben ugyanis tekintettel kell lenni a nedves, illetve sóval terhelt falfelületekre, ami ezeknek a házaknak már törvényszerűen sajátossága. Ezekben az esetekben meg kell oldani az ilyen nedves és sóval terhelt falszerkezeteknek egyrészt a szárítását - az épületszerkezet károsítása nélkül -, másrészt a falszerkezetekben lecsapódó sók megkötését. A pályázat nyertesei által alkalmazott eljárások esetében pl. a só megkötésével, illetve a nedvesség kiszellőztetésével egyidejűleg a hőszigetelést is el tudták végezni.

Nyertes pályázatok:

Családi ház kategória: Casa CV, Alsóörs

• Tervezők: Bernd Steinhuber, Miltényi-Miltenberger Miklós

Társasház kategória: 12 lakásos társasház, Budapest

• Pályázó neve: Sas Gyula 
• Tervező: Hild György
• Kivitelező: Sas Építési Kft.

Középület kategória: Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

• Pályázó neve: Grószné Hellebrant Ilona
• Tervező: Gáncs Attila Tibor
• Kivitelező: Vemév-Szer Kft.

Panelfelújítás kategória: Tomori Pál utcai panel, Budapest

• Pályázó neve: Szathmáry Andrea
• Kivitelező: Sziti-End Kft.

Műemlék kategória: Református templom, Hajdúböszörmény

• Pályázó neve: Komoróczy Tibor
• Kivitelező: Nova-Bau 89 Kft. 

Baumit Innovációs Díj: Családi ház, Budapest

• Pályázó, tervező: Jánosi János

Okleveles díjazottak:

Panelfelújítás kategória: Szabó Erzsébet utcai panel, Paks

• Pályázó neve: Frics Pál 
• Tervező: Nagy és Petrényi Építész Iroda
• Kivitelező: Frics és Prantner Bt.

Műemlék kategória: Bárdos híd, Gyula

• Pályázó neve: Hőhn József
• Kivitelező: Alföldi Műemlékhelyreállító Kft.

Társasház kategória: Vadász utcai társasház, Budapest

• Pályázó neve: Sarusi János
• Kivitelező: Direct Line Kft.

Forrás: Art-Fon Kft.