A Magyar Építőművészek Szövetsége 2010. évi Közgyűléséről

• Hagyományunk és épített örökségünk védelme
• Fenntartható építészet
• A nemzetközi kapcsolatok jelentősége
• A magyar építészet elismerése itthon és külföldön

Ybl Miklós 196. születésnapja alkalmából, 2010. április 6-án, rendhagyó módon a Posztumusz Ybl Miklós-díjakat adtak át, amellyel egy időben került sor a Magyar Építőművészek Szövetsége idei rendes éves Közgyűlésére.

„A MÉSZ 1996-ig, közel 50 évig a Ybl Miklós-díj kizárólagos kezelője volt és a fő feladata az építészet minőségén őrködni. Ezt jelképezi az időpontválasztás is. A MÉSZ rá kívánta irányítani a figyelmet arra, hogy az építészet területén is csak a hagyományok tiszteletére alapozva lehetséges megfelelni a mai kor kihívásainak – a közös múltra építve kell összefogni, mert csak összefogással van esélye a magyar építésztársadalomnak elfoglalni a helyét a nemzetközi szakmai életben.” – kezdte beszédét Kálmán Ernő a MÉSZ elnöke, a Szövetség idei közgyűlésének felvezetőjében.

A MÉSZ nagy jelentőséget tulajdonít annak a 2010. évben folyó előkészítő munkának, amelynek egyik legfontosabb célja a 2011. évi kiemelkedően fontos, nemzetközi eseményekre történő felkészülés: ezek között a 2011. tavaszi Építészetpolitikai Egyeztető Fórum (EFAP) konferencia, az Európai Uniós elnökség, vagy az UIA tokiói világkongresszusa.

Fontos, hogy ezen eseményeken a MÉSZ Magyarországot méltóképpen képviselhesse, ezzel a magyar építészet hírét vigye világszerte.

Nemzetközi kapcsolatok Magyarország pozíciójának erősödéséért 

Csupán csak az elmúlt időszak eredményeit figyelembe véve is kijelenthető, hogy a magyar építészszakmának nincs miért szégyenkeznie: a nemzetközi építészeti életben nyitottság tapasztalható a magyar építészet irányában és a kiépült nemzetközi kapcsolatok jó alapot szolgáltatnak a további munkához. Az elmúlt időszak nemzetközi megmérettetésein jól szereplő magyar építészek (pl. a 2012. évi Európa Kulturális Fővárosa Maribor pályázat magyar sikere, vagy a sanghaji magyar pavilon, a Mies van der Rohe pályázat eredménye), illetve a magyar építészet sikeres bemutatkozása a nemzetközi eseményeken (pl. a Párizsi Magyar Intézet kiállítása és konferenciája, vagy a 2011. évi sanghaji világkiállítás, a tokiói UIA Világkongresszuson való bemutatkozás lehetősége), bizonyíték arra, hogy a magyar építészet megüti a nemzetközi mércét.

Magyarországnak komoly építészeti hagyománya és épített öröksége van, jóllehet gazdasági ereje napjainkban korántsem hasonlóan jelentős. Emellett egyre gyarapszik azon elhúzódó beruházások, műemléki felújítások száma, amelyeket nem egyetértés, együttműködés, hanem széthúzás és parttalan vita övez, és amely a szakma elleni ellenszenvet növeli a társadalomban. Mindez városfejlesztési stratégiai kérdés, amelyben a civil szervezetekkel való összefogásra és a legitim szakmai szervezetek véleményére egyaránt szükség van.

A Magyar Építőművészek Szövetsége folytatja programjait

Ezek között kiemelt szerepet játszik a Duna stratégia, amelynek előkészítő munkái megkezdődtek, és amely orientációs pontot adhat a válságból kivezető úton is, illetve – minden politikai változástól függetlenül – méltó pályára állíthatja Magyarországot és Budapestet.

Fontos cél, hogy a Visegrádi Négyekkel folytatott építészetpolitikai egyeztetés eredményeképpen Madrid, Brüsszel után Budapesten is elfogadásra kerüljön a nemzeti építészeti stratégia.

A szakmai szövetségek, így a MÉSZ munkájának súlypontjában található az ösztöndíjak, pályázatok és események révén a fiatalok nemzetközi életbe történő bekapcsolása. Ezt erősítik a MÉSZ idei, a fiatalok számára meghirdetett programjai is (pl. fiatalok – fehéren – feketén, Pollack Mihály tér átalakítása).

A szakmai szervezetek összefogását hivatott erősíteni a Construmán, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége által közös megrendezésre kerülő, az „Épített örökség és korszerű energiahatékonyság - építési kultúra és CO²-kibocsátás” című szakmai konferencia, amely az energia-hatékony építésre való átállás és a fenntartható építészeti rendszerek létrehozásának időszerűségére kívánja felhívni a figyelmet.

„Ha a világon mindenki úgy szeretne élni, mint ahogy Nyugat-Európában élnek, a Földnek háromszor nagyobbnak kellene lennie, ha pedig úgy, mint Észak Amerikában, akkor a ötször ekkora Földre lenne szükség. Ezért eljött a cselekvés ideje.” – hangzott el az UIA legutóbbi kongresszusán. Igaz ez Magyarországra is!

Az építész társadalom lerója adósságát: Posztumusz Ybl-díjakat adtak át

Dr. Ferkai András, Dévényi Tamás és Winkler Barnabás alapos előkészítő munkája és a MÉSZ javaslata alapján, valamint a Nemzeti Építészeti Tanács egyetértésével idén a magyar építésztársadalom méltatlanul elfeledett jeles magyar építészekkel szemben róhatta le adósságát. Az 1953-ban alapított Ybl Miklós-díjat 2010. április 6-án, Ybl Miklós születésnapján 17, 1953 és 1989 között alkotó építész posztumusz kapta meg.

A MÉSZ - amely 1996-ig, közel 50 évig az Ybl Miklós-díj kizárólagos kezelője volt - feladata többek között az értékrend-teremtés és az útmutatás a magyar építészetben. Ezért rendkívüli jelentőségű, hogy e jeles művészeti díj odaítélése kizárólag szakmai alapokon történt.

A Nemzeti Építészeti Tanács (tagjai: Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Urbanisztikai Társaság, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, Országos Főépítészi Kollégium, NFGM) javaslatára posztumusz Ybl Miklós-díjban részesültek:

• Medgyaszay István 1877-1959
• Hajós Alfréd 1878-1955
• Kós Károly 1883-1977
• Györgyi Dénes 1886-1961
• Borbíró Virgil 1893-1956
• Weichinger Károly 1893-1982
• Gerlóczy Gedeon 1895-1975
• Kiss Tibor 1899-1972
• Fischer József 1901-1995
• Árkay Bertalan 1901-1971
• Kósa Zoltán 1903-1978
• Lauber László 1902-1953
• Dávid Károly 1903-1973
• Benkhard Ágost 1910-1967
• Kiss Ferenc 1918-1993
• B. Szűcs Margit 1923-2006
• Nagypál Judit 1924-1980

Forrás: Build Communication