Klímabarát otthon: Nem jelent kellő ösztönzőerőt a 30%-os támogatás

A Knauf Insulation szerint az energiahatékonysági beruházások 30%-os támogatása csak kezdeti licitnek tekinthető, a távhő ÁFA csökkentése pedig rossz energiafogyasztási struktúrát konzervál

Budapest, 2010. február 3. – Nem jelent elegendő ösztönzőerőt, ezért csak „kezdeti licitnek” tekinthető a családi házak energiahatékonysági beruházásaihoz, a Klímabarát Otthon program által nyújtott 30%-os támogatás – a Knauf Insulation szerint. A családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető támogatás egyszerűen alacsony mértékű az érdemi változás eléréséhez a családi házak energiahatékonyságának javítása terén. A magyar lakásállomány, ezen belül is a társasházak energiahatékonyságát pedig a távhő ÁFA-jának 25-ről 5%-ra történő mérséklése befolyásolja kedvezőtlen irányba. Az ÁFA csökkentés ugyanis konzerválja a jelenlegi energiafogyasztás mértékét és a korszerűtlen hazai energiahatékonysági állapotokat is. Hazánkban a 4 milliós lakásállomány közel 70%-a, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház, 800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás, amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek. Korábban épült társaik összességében sajnos kétszer több energiát használnak fűtésre, mint egy nyugat-európai ingatlan, miközben energiafogyasztásuk ¾-ét a fűtés teszi ki. Látható tehát, hogy a legnagyobb megtakarítást otthonaink hőszigetelésével lehetne elérni, de ehhez az ingatlantulajdonosok széles köre által elérhető, valóban ösztönző támogatási rendszer kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy a recesszióban lévő hazai építőipar 2011-12-ben már szerény növekedést produkálhasson.

Miért fontos egy életképes, sokak által elérhető energiahatékonysági beruházás ösztönző rendszer megalkotása? Íme az Knauf Insulation szakértőinek válaszai:

Segítené a magyar építőipar kilábalását a válságból

A gazdasági válság hatására, a Magyarországon mintegy 300-400 ezer főnek munkát adó építőipar, az autóiparhoz hasonló mértékű, 30-35%-os visszaesést szenvedett el. Iparági elemzések szerint 2009-ben az új lakások építése az előző évhez képest 20%-kal, 20.000-ről 16.000-re, ezen belül a családi házak építése 32%-kal 16.000-ről 11.000-re, az ipari ingatlanok építése pedig 30%-kal csökkent. Erre való tekintettel a Buildecon, az európai építési piacot elemző és előrejelző Euroconstruct nemzetközi kutató cég magyar tagjának előrejelzései szerint, csak a meglévő épületek és családi házak felújítása, energiahatékonysági korszerűsítése, utólagos hőszigetelése lehet a „menekülő útvonal”. A Knauf Insulation számításai szerint, ha minden évben a magyar családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül közel 80.000 embernek adna munkát az építőiparban.

Javulhatna épületeink energiahatékonysága

Magyarországon, a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt lakásállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen. Itthon egy korszerű, C kategóriás energiatanúsítvánnyal ellátott lakóépület energiafogyasztása 96 -100 kWh/m²/év (1 m² lakás alapterület fűtésére Magyarországon, évente mintegy 1,4 GigaJoule energia felhasználása jut, ami 41 m3 gáz eltüzelésének felel meg) kétszerese az EU korábbi 15 tagországában az egy lakásra vetített (0,53 gigaJoule energia /1 m², év) energiafogyasztásának. Ráadásul hazánkban 2000 óta tapasztalható, hogy miközben csökken az ipar energia felhasználása, e közben a lakásállományé nő.

A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50%-kal csökkenthető. A több mint 4 milliós magyar lakásállomány háromnegyede, azaz 2,8 millió ingatlan családi ház, amelyek közül az 1967 előtt épültek vannak a legrosszabb energetikai állapotban, jónak, azaz a jelenleg is érvényben lévő normáknak megfelelőnek pedig csak a 2007 után épültek mondhatók.

Az iparosított technológiával épített (jellemzően panel) lakások száma 800 ezer, amelyek az elöregedés és az építéskori kivitelezési hibák miatt háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény. Földünk teljes energiafelhasználásának 40%-át épületeink emésztik fel. A Knauf Insulation felmérései szerint a felhasznált energia 70%-át fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14%-át a használati melegvíz előállítására, 16%-át pedig egyébre fordítjuk. Az arányokból kitűnik tehát, hogy a legnagyobb megtakarítás a fűtési energiaszükséglet csökkentésével, azaz szigetelés alkalmazásával érhető el.

Csökkenne otthonaink gázfelhasználása és Magyarország energiafüggősége

Lakóépületeinket ¾ részben földgázzal fűtjük. Magyarország éves földgázfelhasználása 14-15 milliárd köbméter, ennek jelentős hányada, több mint 80 százaléka közvetlenül vagy közvetve importból származik, és amelynek a felét, azaz mintegy 7-7,5 milliárd köbmétert a lakosság használ fel. Ha minden hazai lakóépület megfelelően lenne szigetelve, e mennyiség 50%-a (mintegy 3,5-3,7 milliárd köbméternyi gáz) minden évben megtakarítható lenne. A megtakarítással, 135 Ft / köbméter lakossági, támogatás nélküli gázárral számolva elméletileg minden évben 472 milliárd forint lenne megspórolható. Ebből a pénzből 3 olyan stratégiai gáztározót lehetne építeni, mint amelyet 2009 októberében adtak át Szeged határában 150 milliárd forintos beruházással. Miközben persze csökkenteni lehetne a gáztól, mint energiahordozótól való függőségünket is, ami azért is fontos, mert Magyarország néhány éven belül gyakorlatilag kimeríti saját földgázmezőit, ami 100 százalékos import energiafüggőségét és tovább emelkedő gázárat vetít előre.

Nem állandósulna a távhő ÁFA csökkentéssel konzervált rossz energiafogyasztási struktúra

„A Klímabarát Otthon program keretében, a családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető 30%-os támogatás csak kezdeti licitnek tekinthető, ami nem fog tömeges felújítási kedvet gerjeszteni. Ha a program jelenlegi, 28 milliárd forintos keretösszegét minden évben a magyar lakásállomány szigetelésére fordítanánk, akkor is több mint 30 évig tartana minden ingatlant megfelelő szigeteléssel ellátni” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „ A magyar energiapolitika furcsa, diszkriminatív sajátossága az is, hogy szociális megfontolásból, a távhő áfájának 5%-ra csökkentésével, a szigetelőanyagok áfájának pedig 25%-on tartásával hosszú évekre konzerválja a társasházak pazarló energiahatékonysági állapotát is, holott érdemi szemléletmód változást éppen ellentétes mechanizmussal, az energiahatékonyságot növelő beruházások adókedvezményével lehetne elérni” - tette hozzá a szakértő.

Csökkenne a magyar energiafogyasztás okozta CO2 kibocsátás

A hazánk 84,7 millió tonnás CO2 kibocsátásának 30%-a, otthonaink téli fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe. Épületeink megfelelő szigetelésével e CO2 mennyiség, azaz 7,4 tonna/fő szén-dioxid kibocsátása elkerülhető lenne, így ráadásul mérsékelhető volna a nagyvárosokat sújtó szmog kialakulásának esélye is. Magyarország ezzel könnyen teljesíteni tudná az EU tagállamai számára meghatározott cél értéket, amely 2020-ig - az 1990-es bázisévhez képest - 20%-os CO2 kibocsátás csökkentést ír elő a tagállamok számára. Bár Magyarország kis gazdaságként, elenyésző mértékben részesedik az összes kibocsátásból, az egy főre jutó kibocsátás tekintetében világátlag felett vagyunk, így átlag feletti csökkenést is kell vállalnunk a felelősség elve alapján.

Az építőipar piaci szereplői szerint, bár a kiírás szakmailag elfogadható, a támogatás mértéke nem eléggé vonzó, az ingatlantulajdonosok széles tömegei számára pedig nem elérhető. A szakma egyetért abban, hogy a felújítás-korszerűsítés lehetne a válság hatására az autóiparéhoz hasonló mértékű gazdasági visszaesést elszenvedő építőipar egyik menekülési útvonala, ehhez azonban a mostaninál nagyobb, az egyéni beruházásokat 50 százalékban támogató rendszerre volna szükség.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda