Gyakorlatias megoldások kellenek – oktatással, finanszírozással és szigeteléssel a klímavédelemért

Épületeink energiahatékonyságának javítása a kulcs a klímavédelemhez és a gazdasági fellendüléshez

Budapest, 2009. december 17. – Földünk klímájának változásait alapul véve évek múlva már késő lesz cselekedni, ezért a jószándékú hozzáállás mellett a sokak által elérhető és gyakorlatias megoldások előtérbe helyezését sürgetette Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója a koppenhágai klímacsúcson. A világon megtermelt energia 40%-át ugyanis otthonaink használják fel, így ma már nem vitatott tény az, hogy épületeink energiahatékonyságának javítása, ezen belül is szigetelése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben, a leggyorsabban és a legolcsóbban az üvegházhatást okozó gázok, köztük a CO2 kibocsátásának csökkentéséhez. Minden euró, amelyet szigetelésre fordítunk, 11 euró megtérülést hoz a szigetelés életciklusa alatt. Ahhoz azonban, hogy 2020-tól az Európai Unió tagállamaiban, így köztük Magyarországon is már csak zéró emisszióval rendelkező épületek épülhessenek, az építési lánc minden szereplőjének – az építtetők, az építészek, a kereskedők és a kivitelezők – oktatására és az energiahatékonysági beruházások finanszírozási mechanizmusainak mielőbbi kialakítására van szükség.

Napjainkban már világszerte egyre több szakember ismeri fel épületeink modernizálásának, ezen belül pedig energiahatékonyságuk javításának szükségességét. Erre nemcsak azért van szükség, mert erőforrásaink egyre fogynak, de azért is mert otthonaink energiafelhasználása, téli fűtése és nyári hűtése a világ teljes energiafogyasztásának egyre növekvő hányadát, jelenleg mintegy 40%-át teszi ki, jócskán megelőzve az ipar (28%) és a közlekedés (32%) szereplőit. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának 2007-es jelentése után, arról már nincs komoly vita, hogy az emberi tevékenység és háztartásaink energia felhasználása miatt megemelkedő CO2 közvetlenül is hatással van a globális felmelegedésre. Földünk átlaghőmérséklete a levegő CO2 szintjével együtt megállíthatatlanul növekszik.

Az Európai Unió ezért nemrégiben fogadta el azt a direktívát, amelynek értelmében 2020 után már csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknek nincs, vagy zéró közeli a CO2 kibocsátása. Ez csak 20-25 cm vastagságú szigeteléssel érhető el, a jelenlegi 5-10 cm vastagságú szigetelések helyett. Nagyon valószínű, hogy a globális mértékben érzékelhető eredmények eléréséhez ilyen és ehhez hasonló törvényekre az EU határain kívül is szükség lesz.

Szerencsére azonban az ilyen szabályok nemcsak Földünk klímájára hatnak majd pozitívan, de segítenek energiabiztonságunk megteremtésében, stagnáló gazdaságaink fellendítésében és a foglalkoztatás szintjének újbóli növelésében.

„Energia felhasználásunk nagymértékű csökkentésének ajtónkon dörömbölő szükségessége nem szabad, hogy elfeledtesse velünk annak felismerését, hogy ez a cél milyen gyakorlatias megoldásokkal érhető el” – mondta Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója. „Alapvető fontosságú, hogy az épületek tulajdonosait megfelelő finanszírozási mechanizmusok támogassák energiahatékonysági beruházásaik megvalósításában, miközben az építési lánc részvevői, különös tekintettel az építtetőkre és az építészekre, megfelelő képzésben kell, hogy részesüljenek e fejlesztések professzionális megvalósítása érdekében” – tette hozzá a vezérigazgató.

„Épületeink fenntarthatóságának megteremtése csak olyan szigetelések alkalmazásával érhető el, amelyek előállítása megújuló erőforrásokra épül és így önmaga is hozzájárul a környezet védelméhez” – emelte ki Tony Robson, utalva a Knauf Insulation által 5 éves kutató-fejlesztő munkával kidolgozott ECOSE® technológiára, amely kőolaj alapú anyagok helyett egy teljesen természetes és újrahasznosítható kötőanyaggal kapcsolja össze az ásványgyapot szigetelés szálait. „Az új technológiák alkalmazásával valamint az ezek elterjedését segítő oktatással beléphetünk egy új energiakorszakba, amely nemcsak gazdasági növekedést, de annak hozadékaként új munkahelyeket is biztosít majd számunkra” – fűzte hozzá a vezérigazgató.

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25%-kal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Régiónkban sajnos a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók.

A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35%-kal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.

A Knauf Insulation és az Energia Klub egy nemrég készített felméréséből kiderül, hogy az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46%-a a következő 5 éven belül tervezi otthonát szigeteléssel energia-hatékonyabbá tenni. A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésű lakások 72%-a, a felújított téglaépítésű lakások 68%-a, a panellakások 57%-a, az újépítésű családi- és ikerházak 53%-a, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52%-a nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát. Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63%-a homlokzat, 43%-a tető, 19%-a padló utólagos szigetelésével, 14%-a pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását”.

További információ: www.knaufinsulation.hu

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda