Zéró emisszió: válságkezelés és klímavédelem szigeteléssel

Gáztározó helyett energiahatékonyság: a Knauf Insulation szerint Magyarországon is alkalmazható lenne a brit modell

Budapest, 2009. április 10. – A növekvő energiaárak és megszűnő ártámogatások idején otthonaink energiahatékonysági fejlesztésének és utólagos szigetelésének támogatása egyszerre jelenthet megoldást a magyar családok anyagi terheinek enyhítésére és a gazdasági válság mellett elhanyagolt, de a háttérben folyamatosan mélyülő ökológiai válság kezelésére is. A Knauf Insulation szerint a Nagy-Britanniában útnak indított „Nagy Átalakítás” projekt modellje hazánkban is életképes lehet, mert az energiahatékonysági fejlesztések esetében az „előre fizetés” helyett, a fizess, ahogy megtakarítasz” elvet követi, azaz nem jelent terhet sem az ország, sem pedig a háztartások költségvetése számára. A projekt keretében, a brit kormány a lakásállomány teljes körű energiahatékonysági fejlesztését célzó intézkedéseivel 2050-re, a jelenlegihez képest 80%-kal, azaz gyakorlatilag nullára tervezi csökkenteni a háztartások energiafogyasztásából adódó CO2 kibocsátását. Az intézkedések eredményeként élénkül a lokális gazdaság is, azok hatására az építőiparban mintegy 34.000, a környezetbarát berendezéseket gyártó vállalatonál pedig további közel 200.000 új munkahely jön létre.

Energiánkat hatékonyabban kell felhasználnunk, különben 30-40 év múlva készleteink elapadhatnak, változatlan ütemű CO2 kibocsátás mellett pedig egyre melegebb nyarak és egyre hidegebb telek várnak ránk. Az energiahatékonyság, ezen belül is a szigetelés és az alacsony széntartalmú energiaforrások használata a leghatékonyabb módja annak, hogy CO2 kibocsátásunkat csökkentsük, pénzt takarítsunk meg, ugyanakkor javítsuk energiaellátásunk biztonságát, miközben függetlenítjük magunkat a fosszilis energiahordozók folyamatosan növekvő árától. 

„Az ország, a vállalati szféra és a lakosság célja tehát közös, habár lehetőségei eltérők. Erre az összefüggésrendszerre épít a brit „Nagy Átalakítás” projekt is” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Azt az energiát, amit nem használunk fel, nem kell tárolni és fizetni sem kell érte. Magyarország egy év alatt 14-15 milliárd m3 gázt használ fel, amely mennyiségnek az 50%-át a háztartások, otthonaink fűtésére fordítjuk. Ha a tervezett gáztározóra szánt 150 milliárd forintot épületeink utólagos szigetelésére fordítanánk, a felhasznált gáz mennyiségét 25%-kal, azaz éves szinten 3-4 milliárd m3-rel lehetne csökkenteni, amely mennyiség több mint háromszorosa a gáztározó 1,2 milliárd m3-es kapacitásának” – tette hozzá a szakember.

Nagy-Britannia CO2 kibocsátásnak több, mint harmada az ország épületállományának fűtését és áramellátását szolgáló energia megtermelése során kerül kibocsátásra. A brit kormány a CO2 kibocsátás csökkentési tervének első szakasza három területen, az angol épületekben 1990-től kötelezően használt kétrétegű falak szigetelése, az épületek födémszigetelése valamint energiatakarékos izzók használata terén ösztönzi a lakosságot energiahatékonysági fejlesztésekre. A kormányzat ezen - már életbe léptetett - rendelkezései eredményeként 2015-re az ország összes lakóingatlanjának kétrétegű falai és a födémei szigetelésre kerülnek, így évente mintegy 400.000 háztartás, 2020-ig pedig összesen több mint 7 millió brit otthon esetében kerül sor a szigetelés és az alap szintű energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására.

A brit kormány azonban most, az intézkedés-sorozat második szakaszában ennél is tovább ment, és jogi valamint pénzügyi ösztönző mechanizmusokat hozott létre ahhoz, hogy az otthonok megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezéseket és környezetbarát, kisebb energiafogyasztású berendezéseket, takarékosabb kazánokat vásárolhassanak, valamint, hogy drágább, de korszerűbb szigetelőanyagokkal szigetelhessék az épületek tartófalait is.

A brit energiahatékonysági fejlesztések megvalósításának kulcsa egy újszerű támogatási és ösztönzési rendszer. Az energiahatékonysági fejlesztések kezdő részletét / önrészét, egyszerű finanszírozási mechanizmusokon keresztül az energiaszolgáltatók állják, amelyet az energia számla összegében elért megtakarításából, 25 éven át fizet vissza az ingatlan tulajdonosa. Így sem a költségvetésnek, sem a lakosságnak nem jelent megterhelést a fejlesztés. Ezen túlmenően, az ingatlan tulajdonosát a kormányzat további energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására ösztönzi azáltal, hogy az ingatlan vásárlása után fizetendő illeték az épület energiahatékonysági teljesítményétől függ.  

„Magyarország egy valódi energiahatékonysági áttörést eredményező ösztönző rendszerrel sokkal többet profitálna, mert épületállománya nemzetközi összehasonlításban is korszerűtlen. Ma egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák otthon, ami jellemzően az energiatudatos magatartás hiányának (vagy pazarló energiahasználatnak), az elavult fűtési rendszereknek, illetve a nem megfelelő szigetelésének, vagy a szigetelés teljes hiányának a számlájára írható”  – mondja Király Zsuzsanna, az Energiaklub Lakcímke kampányának projektvezetője.

A Knauf Insulation felmérése szerint az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25%-kal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Régiónkban sajnos a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók. Éppen ezért hazánkban a korszerű és innovatív szigetelésre fordított összeg átlagosan 25%-os megtérülést hoz évente. Ez azt jelenti, hogy a szigetelésbe történő befektetés 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden egyes szigetelésre fordított forint több, mint 7 forint hasznot hoz.

Az innovatív és környezetbarát - üveggyapot, kőzetgyapot és extrudált polisztirol – szigetelőanyagok kiemelkedő energia-megtakarítást tesznek lehetővé. A korszerű és innovatív szigetelőanyagok használatával azonban nemcsak a családi kasszát, de környezetünket és a légkört is óvjuk, mivel kevesebb fűtőanyagot használunk fel, így pedig kevesebb CO2-t jutattunk a légkörbe. 

Az Európai Unióban az épületek szigetelésének javításával az éves CO2 kibocsátás 460 millió tonnával, azaz Magyarország éves CO2 kibocsátásának mintegy hatszorosával lenne csökkenthető, emellett pedig csökkenne a nagyvárosokat sújtó szmog kialakulásának kockázata is.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda