Mire jó a látványterv?

Családi házak, kisebb épületfelújítások terveihez általában nem készül professzionális, teljesen valósághű látványterv. A tervezéshez egyébként használt építészeti tervezőprogramhoz azonban tartozhat olyan látványtervező modul, amellyel a mindennapi tervezési munkához többnyire teljesen megfelelő, jó minőségű látványterv állítható elő.

Hogyan készül ez a fajta látványterv?

A számítógépes tervezés elterjedése előtt az épület külső megjelenését, belső tereit - a műszaki tervek mellett - az építész szabadkézi rajzok formájában mutatta be az építtetőnek. Gondolhatnánk, hogy a látványterv is ilyen jelleggel készül, csak számítógéppel. Azonban ez nem így van, nem a képből indulunk ki, a folyamat sokkal inkább ahhoz hasonlítható, mintha az épület valós makettjét különböző nézőpontokból lefotóznánk. Legalábbis az általam ismert, használt tervezőprogram az épület térbeli, mérethelyes 3D modelljéből hozza létre a látványterveket, az un. renderelési funkcióval.

Első lépésként tehát az épületet - vagy annak egy részét - az addig elkészült terv alapján, a valós méretekkel lemodellezzük: meghatározzuk, hogy az egyes épületszerkezetek a térben hol helyezkednek el. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a falaknak, ablakoknak, ajtóknak nem csak az alaprajzi, hanem a magassági méreteit is megadjuk, illetve lemodellezhető a padló, a terep és a tető is. Célszerű, ha a tervet már szinte az első vonaltól kezdve térben dolgozzuk fel, mert így a forgatható, módosítható 3D modell már a kezdetektől rendelkezésre áll.

Természetesen ahhoz, hogy a látványterv minél élethűbb legyen, nem elég a kezdeti, vázlatos modell, azt kellően ki kell dolgozni:

• kiegészítjük az épület megjelenését meghatározó valamennyi épületszerkezettel - nyílászárók, lábazat, ereszkialakítás, ablakkönyöklők, korlátok, járda, teraszburkolat – illetve a csatlakozó telkek, az utcaburkolat egy részével is;  
• az egyes felületekhez (falak, padló, bútorok, terep, tető, stb.) eltérő színeket társítunk, majd az egyes színekhez különböző textúrákat (kő, tégla, csempe, parketta, üveg, fém, szövet, stb.), vagy színeket rendelünk hozzá;
  
• a külső- és belső terekben berendezési tárgyakat, növényeket, embereket, járműveket helyezünk el;
  
• a hátteret, a fényeket beállítjuk.

Ha kész a modell, indulhat a látványtervek renderelése. Egy családi házat például a következő fajta látványtervekkel lehet bemutatni: 

Homlokzati látványtervek

Többféle irányból készülő, a tervezett épület valamennyi homlokzatát, külső megjelenését ábrázoló látványtervek. Azt, hogy milyen is lesz a valóságban az épület, leginkább azok a homlokzati látványtervek érzékeltetik, amelyek olyan nézőpontból készülnek, ahonnan egyszerre két homlokzat is látszik:

Az egyes felületek színe, a felületképzések, egyes építőelemek jellege módosítható, többféle homlokzati szín, tetőfedés állítható be mindaddig, míg az építtető számára legszimpatikusabb megoldás létrejön:

Elkészül egy lehetséges  variáció, majd a következő változat, ahol módosított a tetőfedés, faburkolat, nyílászárók, kőburkolat és korlát:

Tetőfelülnézet

Ezen a fajta látványterven nemcsak a tetőforma látható, de akár egy térbeli helyszínrajz is lehet, ami érzékelteti az építtető számára, hogyan helyezkedik el az épület a telken, mennyi helyet foglal el belőle, mennyi szabad kertfelület marad:

Térbeli alaprajzok

Sokféle térbeli alaprajz készíthető, az adott célnak megfelelően, akár a legapróbb részletekig kidolgozhatóak a helyiségek. Az alábbi például ugyanazzal a beállítással készült, mint a tetőfelülnézet, csak hiányzik a tetőfedés. Ez a fajta alaprajz is inkább az épület és a telek viszonyát mutatja be:

A következő a kisebb telekrészt és a nagyobb léptékű teljes alaprajzot ábrázoló felülnézet. Célja, hogy egy vonalas alaprajznál életszerűbben mutassa be a helyiségek egymáshoz viszonyított helyzetét, kapcsolatait, méretét, berendezését:

A térbeli alaprajz egészét, vagy valamelyik részletét nemcsak felülről, hanem a legkülönbözőbb nézőpontokból, elforgatva is ábrázolhatjuk, így még inkább érezhető, milyenek lesznek a belső terek:

Természetesen itt is módosítható a felületek színe, a burkolatok fajtája, a berendezési tárgyak elhelyezése.

Végül nézzük, kinek miért hasznos a látványterv?

Ahogy az elején már szó volt róla, ezek nem professzionális látványtervek, azonban így is sokféle célra használhatóak.

Építtetőknek:

Az építtető az élethű látványtervekből sokkal inkább látja, milyen lesz valójában az épület, mint a vonalas műszaki tervekből, ki tudja választani a neki leginkább tetsző színeket, felületképzéseket. Könnyebben bele tudja képzelni magát a belső terekbe, ilyenkor még van lehetőség a változtatásra, nem az építkezés során kell szembesülnie a számára mégsem szimpatikus megoldásokkal, méretekkel.

Előfordulhat például az is, hogy valaki nem tud rajzot olvasni, nem ismeri ki magát a terven. A valósághű látványterv így számára különösen nagy segítség lehet.

Építész tervezőknek:

A látványtervekhez szükséges térbeli modellen folyamatosan nyomon követhető az épület tömegének, arányainak változása, a modellen a legkisebb aránytalanság is könnyen észrevehető. Ez még az építész munkáját is segítheti.

Előny az is, hogy egy elkészült terv akár évekkel előbb bemutatható referenciaként, mint maga az épület, vagy az, hogy azok a terv ötletek sem vesznek kárba, amelyek valamilyen okból nem épültek meg. Látványterv ezekből is készíthető. 

Ingatlan eladás:

Az ingatlan eladásnál is sok még a lehetőség, mivel a hirdetések a legtöbb esetben még egy léptékhelyes alaprajzot sem tartalmaznak. Megkönnyítheti az eladást, ha például a meglévő állapotot bemutató fényképek mellett látványtervek is készülnek az átalakítási lehetőségekről.

Természetesen az új építésű ingatlanok értékesítésének ma már szinte nélkülözhetetlen eleme a műszaki tervek mellett a külső látványterv, illetve a térbeli, berendezett alaprajz.

A látványtervezés érdekes, szép feladat, nagyon sok benne a lehetőség.

Szabó Adrienn építész tervező