Mekkorák legyenek a hálószobák?

Még a kisebb méretű családi házak tervezésénél is jellemző az igény arra, hogy legyen fekhelymentes nappali, szülői hálószoba, illetve a gyerekeknek egy-egy külön szoba.

Kérdés, hogy abban az esetben, ha takarékoskodni kell az alapterülettel, mekkora legyen a hálók minimális alapterülete?

A minimális alapterület meghatározásánál nem elég abból kiindulni, hogy milyen bútorokat szeretnénk elhelyezni a hálóban, illetve abból, hogy a mai jogszabályok szerint a szoba minimális alapterülete 8 m². Az OTÉK 253/1997 Korm. rendelet) ugyanis szabályozza a helyiségek légtérfogatát is:

A 85§  (4) a) szerint a szobákban 15m³ légtérfogat biztosítandó személyenként. Tehát a kétszemélyes hálóban 30 légköbmétert kell biztosítani, ami például annyit jelent, hogy a gyakran alkalmazott 2,70 m-es belmagasság esetén a szülői hálónak legalább 11,12 m² alapterületűnek kell lennie, hogy megfeleljen a vonatkozó építési jogszabálynak. Értelemszerűen, ha nagyobb a belmagasság, csökkenhet az alapterület, míg ha kihasználnánk azt a lehetőséget, hogy a hálószoba minimális belmagassága elvileg 2,20 m is lehetne, akkor ehhez legalább 13,64 m² alapterület tartozik. Egyfős gyerekszobáknál viszont csak 15 légköbmétert kell biztosítanunk, ami annyit jelent, hogy ennél a helyiségnél még a 2,20-as belmagasságnál is megfelelne a minimális, 8 m²-es szobaméret (természetesen csak elvileg, mert ez nem egy túl kényelmes méret).

Felmerül persze a kérdés a légtérfogattal kapcsolatban, hogy mi a helyzet a ma már gyakori rekuperátor alkalmazása, tehát a mesterséges szellőztetés esetén, ez esetben is betartandó ez az előírás? Erre az OTÉK nem ad választ.

Gyerekszoba

Nézzük először, mit tud egy 8,00 m²-es gyerekháló:

Gyerekháló 8,00 m² alapterülettel

A képen látható hálónál úgy választottam meg a méreteket, hogy minden falfelület bútorozható legyen, de még egy ilyen ideális esetben is látszik, hogy ez a szoba elég szűkös, csak a legfontosabb berendezési tárgyaknak jut benne hely. Ha van rá lehetőség, ennél mindenképpen nagyobb gyerekszobát építsünk, hiszen a gyerekek itt nemcsak alszanak, hanem játszanak, tanulnak, itt fogadják a barátaikat.

Gyerekháló 10,5 m² alapterülettel

Egy 10,5 m² körüli alapterületű gyerekszoba már sokkal élhetőbb, marad hely a játékra, illetve a későbbiekben akár egy kihúzható ágy is elfér benne.

Sokat számít 2,5 m² - egymás mellett a 8 és a 10,5 m²-es gyerekháló

A kisméretű gyerekszobák tolóajtóval összenyithatók - több hely lesz a játékra

Szülői háló

Induljunk ki az előzőek szerint meghatározott minimális, a belmagasságtól is függő alapterületből, illetve a szoba berendezéséből. Bár vannak 1,60 m széles ágyak is, a kétszemélyes ágynál, ha csak egy mód van rá, inkább az 180x200 cm matracszélességet vegyük figyelembe. Az ágykeret mérete gyártótól függően különböző lehet, én a matracnál 5-5 cm-rel nagyobb ágykeret méretet vettem figyelembe.

Szülői háló 11,50 m² körüli alapterülettel

A minimálisnál alig nagyobb alapterületű, de megfelelő szélességű közlekedő sávokat tartalmazó hálóban csak egy gardrobszekrény és a dupla ágy elhelyezésére van mód, a falfelületek üresen maradnak. Probléma, hogy ennyi szekrény két fő részére nem elég, a lakás más részein további kiegészítő ruhatárolás szükséges. Ha több tárolási lehetőséget szeretnénk a hálóban, két módunk van rá: 

• Ha a hálónk nagyjából akkora, mint a fenti képen, kompromisszumok árán tehetjük meg - keskenyebbre vesszük a közlekedő területeket, és/vagy 1,80 m helyett 1,60 m széles az ágy. Ha megfelelőek a helyiség arányai, az így nyert alapterületen elhelyezhető még egy keskenyebb tároló felület.
  
• A másik lehetőség, hogy növeljük a szoba alapterületét. A következő képen jól látszik, hogy elég plusz 2,5 m² ahhoz, hogy maradjanak a kényelmes közlekedők, és valamennyi falfelület hasznosítható legyen.

Szülői háló 14,5 m² körüli alapterülettel

Végül nézzük azt az évek óta terjedő, számos előnnyel járó, de nem kifejezetten helytakarékos megoldást, mikor a szülői háló nem közvetlenül a hálók előtti folyosóról nyílik. Kellő szeparáltságot biztosít a külön kis előtér, amit egy gardrobszoba és egy saját fürdő egészít ki. Nézzük, nagyságrendben mekkora terület szükséges ehhez:

Szülői háló külön gardrobbal, fürdővel, 22,5 m² körüli alapterületen

A szoba méretét vegyük itt is legalább akkorára, mint ami a szükséges légtérfogat szerint minimum szükséges. Ehhez adódnak hozzá a kiegészítő helyiségek, ezek alapterülete együttesen nagyjából annyi, mint maga a szoba.

Ha van rá anyagi lehetőség, természetesen érdemes a méreteket növelni. Fontos azonban, hogy ezt mindig a berendezés, bútorozás ismeretében tegyük meg, hogy ne a felesleges, hanem a jól kihasználható négyzetméterek számát növeljük.

A fentiek olyan hálószobákra vonatkoznak, amelyek nem tetőtérbeépítésben találhatóak, tehát nincs ferde tetőtéri mennyezetük. Ha egy helyiség, jelen esetben hálószoba tetőtérben található, az 1,90 m alatti területek – amelyeket a hasznos alapterületbe nem kell beszámítani - további bútorozási, tárolási lehetőségeket biztosítanak, így négyzetmétereket nyerhetünk. Egy 8 m²-es hasznos alapterületű tetőtéri gyerekháló, kiegészítve az alacsonyabb belmagasságú területekkel, lényegesen tágasabb, mintha ezt az alapterületet vízszintes mennyezettel építjük meg.

Igaz, a vonatkozó jogszabály nem tér ki arra sem, hogy a szükséges légköbméter számításánál figyelembe lehet-e venni tetőtéri hálószoba esetén az 1,90 m-nél alacsonyabb belmagasságú területek feletti légteret, azonban nem is zárja ki azt. Így elvileg a szülői háló is kisebb lehet az előzőekben kiszámolt alapterületnél, ha a tetőtérben épül meg. Tapasztalatom szerint azonban jó pár éve már, hogy a tetőtérbeépítés kevésbé népszerű, ezért az ebben rejlő lehetőségekre most nem is tértem ki.

Szabó Adrienn építész

Kapcsolódó cikkek:

• A szoba mérete

• Vázlatterv előtt

• Alaprajz kockás papíron

• Fürdőszoba méretek, alaprajzok

• Mekkora házat építsek? - Saját tapasztalatok

• A terasz helye

• Változó alaprajz