Januártól szigorodik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet - mire kell figyelni?

2016. 01. 01-től jelentősen megváltozik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.

Eddig is lényeges, tisztázandó szempont volt, hogy az építtető számára megfelelő-e az, ha a leendő épület határolószerkezetei, kialakítása miatt csak a rendelet I. mellékletében kötelezően előírt, minimális energetikai követelményszintet elégíti ki, vagy ennél energetikailag jobb épületet szeretne. Ezt már a tervezés kezdetén el kellett dönteni. Ami azonban fontos: most még az engedélyezési terv várható beadásakor érvényben lévő szabályozás szempontjainak kell megfelelnünk, ami például egy családi ház esetén néhány hónap, tehát egy előre jól látható időszak.

A rendelet januártól hatályos módosítása ebben mindjárt lényeges eltérést hoz: a 2016. január 1-től érvényes szabályozás meghatározott dátumokat sorol fel, amelyek lejárta után a használatba vételre kerülő (tehát nem az engedélyezési tervben szereplő!) épületnek kell megfelelnie a rendelet szerinti energetikai követelményeknek. Az áttekinthetőség miatt táblázatban foglaltam össze a szempontokat: 

Azt, hogy energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevétele esetén a szigorúbb, költségoptimalizált  követelményeket kell betartani, már a rendelet jelenlegi változata is tartalmazza, ez tehát nem újdonság.

Az viszont egészen új, hogy már a tervezés kezdetén tisztában kellene lennünk azzal, hogy mikorra valósul meg pontosan az épület, és ennek ismeretében eldönteni az energetikai paramétereket. Sok esetben, különösen családi házaknál, ez nem mindig számítható ki biztonsággal, egy építkezés során bármi közbejöhet.

Értelmezésem szerint családi házak esetén:

1. Az e) pont szerinti (a jelenlegi) energetikai követelményszintnek megfelelő épületet 2016. január 1-től csak abban az esetben célszerű tervezni és beadni engedélyeztetni, ha az épület biztonsággal megkapja a használatbavételi engedélyt 2017. december 31. előtt, és az építtetőnek nincs olyan szándéka, hogy energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrást vagy a központi költségvetésből származó támogatást vegyen igénybe.
2. Ha az épületet várhatóan 2017. december 31-e után, de még 2020. december 31. előtt veszik használatba, akkor a költségoptimalizált követelményértékek tartandók be. Jelenleg ezt tartom a reális változatnak. Ebben az esetben, ha lehetőség adódik, energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás is felvehető;
   
3. Abban az esetben, ha csak a 2020. december 31. utáni időszakra várható, hogy az épület használatba vételre kerül, a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének* kell megfelelnie. 

*A közel nulla energiaigényű épület követelményszintjét (a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények, a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző követelményértékek, a felhasznált minimális megújuló energia részaránya) a 7/2006 kormányrendelet 2016. 01. 01.-től hatályos változatának 6. melléklete szabályozza.

Természetesen a tervezés megkezdésekor meg kell vizsgálni, hogy az adott tervezési feladatra vonatkozik-e egyáltalán a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.  Nem tartoznak például a rendelet hatálya alá, a teljesség igénye nélkül, az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek, egyes műemlék épületek, vagy az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületek (üdülőépületek), hitéleti-, egyes mezőgazdasági- és ipari épületek.