Médiaajánlat
Adatvédelmi nyilatkozat
Impresszum, jogi nyilatkozat
A honlap üzemeltetője:
Webműhely Kft.
Épinfó - Aktuális
Fókuszban a zöld energiák
Napenergia hasznosítás
Ketyeg az ökológiai bomba
A világ energiaigénye - az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség ) becslése szerint - évi 1,8 százalékkal nő, miközben a fogyatkozó fosszilis energiahordozók elégetésével már ma is évente 27 gigatonna (1 gigatonna= 1 milliárd tonna) széndioxidot juttatunk a légkörbe. Ma már egyértelmű, hogy az energetika mai helyzete nem fenntartható, hisz a klimatikus katasztrófát elkerülendő kevesebb szén-dioxidot kibocsátásával kellene több energiát termelnünk. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint ahhoz, hogy kívül maradjunk a veszélyzónán - ami a 2 fokosnál kisebb általános felmelegedés – az összes energiatermelés körülbelül 75 százalékát megújuló energiaforrásból (nap- és szélenergiából, bioenergiából, vízenergiából) kellene biztosítani.
Jelentős zöld energia potenciál
Magyarország jelentős potenciálokkal rendelkezik a zöld energiatermelés területén, a legnagyobb arányú kihasználatlan kapacitás a napenergia felhasználás területén áll rendelkezésre. Az MTA becslése szerint a hazai besugárzási viszonyok alapján mintegy 1852 PJ napenergiát lehetne a mai technológiákkal évente hasznosítani, (az ország teljes energiafogyasztása 1153,2 PJ/év), ennek ellenére a Magyarországon megtermelt energia mindössze 0,039 százaléka származik a napenergiából.
A szolárberuházások megtérülése
Pedig a folyamatosan növekvő energiaárak, és az egyre korszerűbbé váló napenergia hasznosító berendezések megjelenésével hosszú távon egyértelműen kifizetődő az épület energiaigényének minél nagyobb hányadát házilag megtermelni.
A szolárrendszerekbe való befektetés megtérülési idejét nagymértékben befolyásolja a kiváltott energia fajtája, az épület elhelyezkedése, hőtechnikai tulajdonságai, valamint a megtermelt energia felhasználása (pl. vízmelegítés, fűtésrásegítés, medencefűtés), ennek megfelelően a megtérülési idő 5 és 15 év között mozoghat. Egy átlagos négy fős család esetén, megfelelő hőszigetelés mellett a napkollektoros rendszer kiépítésére és működtetésére ( viszonylag magas egyszeri beruházási költség, a fenntartási költségek elenyészők) költött pénz kb. 6-8 év alatt térül meg, ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a növekvő kereslet és a csökkenő kínálat miatt egyre növekvő fosszilis energiaforrások várható árnövekedését, ez az idő lényegesen csökkenhet.
A napelemek elterjedését segítheti, hogy 2005 óta már nálunk is törvény kötelezi az energiaszolgáltatókat a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia átvételére, melynek átvételi árát törvény szabályozza.
Emellett ma már állami segítség is igénybe vehető a megújuló energiafelhasználási beruházásokra, idén 25%-os támogatás, és (e támogatás igénybevétele nélkül) akár a 100%-os kedvezményes hitel is felvehető ezekre a beruházásokra.
A zöld energia hatékony hasznosítása
Érdemes tudni, hogy a rossz hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező, nem megfelelően szigetelt épületek fűtését nem lehet jelentős mértékben napenergiából fedezni, hisz ehhez túl nagy és költséges rendszert kellene kiépíteni. A napkollektoros rendszer kiépítése előtt ezért célszerű az épület megfelelő hőszigetelését biztosítani, s csak utána hozzáfogni a szolár rendszer kiépítésének.
Ha a napenergiát fűtéstámogatásra is szeretnénk használni, a legalkalmasabb fűtési mód a padló- és/vagy fal- és mennyezetfűtés, mert míg radiátorokban 70-80 C°-os vizet kell keringetni a megfelelő hőmérséklet eléréséhez, ezen rendszerek esetén elegendő a vizet 40-50 C°-ra felmelegíteni. Ezt a hőmérsékletet még akkor is képes a szolár rendszer produkálni, amikor éppen nem süt a nap. Ennek ellenére a fűtés nagy energiaigénye (a lakossági energiafelhasználás 70%-a), és az energiatermelés ingadozása miatt, egy épület fűtését kizárólag napenergiával ma még nem lehet biztosítani. Ezért a szolár rendszert kombinálni kell más fűtési módokkal, például bioenergiát hasznosító, faaprítékkal, vagy pellettel működő kombinált kazánokkal.
Mi kell a rendszerbe?
Egy szolárrendszerhez három komponensre van szükség: kollektor mezőre, tartálycsomagra (ami tartalmazza a szolártartályt, a szabályozót, a vezérlést, a tágulási tartályt és a fagyálló folyadékot) és a rendszer kiépítéséhez szükséges szolárflexcsövekre. Ma már léteznek olyan cégek, melyek komplett rendszert kínálnak a napenergia hasznosítására, a ROTO által forgalmazott Sunroof szolárrendszer például minden, a napenergia hasznosításához szükséges kelléket tartalmaz a pincétől a padlásig, a kollektoroktól a vezérlésen át a tartályokig.
Bemutatkozik a ROTO Energiatető
Az épület energiaigényének nem csekély, akár 70%-a is fedezhető a vízmelegítésére és a fűtés támogatására alkalmas Sunroof szolár-rendszerekkel, amelyek photovoltikus modulokkal történő kialakítás esetén akár áramtermelésre is alkalmasak.
A napenergia gazdaságos hasznosításának és a tetőszerkezet védelmének kombinációja a Magyarországon még újdonságnak számító energiatető, amelynek napkollektorait és a szolár kollektorait közvetlenül a lécezésre építik, így az kiválthatja a szokásos tetőfedő anyagokat. Az energiatető legfőbb előnye a hagyományos napkollektorokkal szemben, hogy kiküszöböli a kollektorok felszerelése következtében előforduló tetőkárosodást, a cserepek meglazulását, az esetleges beázásokat.
A vékony burkolókeretek miatt az elkészült tető homogén, egységes és a külső hatásoknak ellenálló, akár a tető teljes, akár részleges lefedéséről van szó. A beépülő modulok súlya mindössze 45 kg, nagy előny ez a beépítéskor, mivel a kollektorok felhelyezéséhez nincs szükség darura. A könnyen oldható csatlakozásoknak köszönhetően a karbantartás is egyszerű, az egyes modulok könnyedén kicserélhetőek.
További információ a www.roto.hu oldalon
Forrás: Build & Invest Kft. - 2008.07.08.
Környezetbarát termékek, technológiák
Napenergia hasznosítás, napkollektor
Fűtés
Használati melegvíz