Változtatás nélkül?

Tervezői honlapom látogatottsága azt mutatja, továbbra is sokan keresnek családi ház terveket, ötleteket az interneten. Valószínűleg azzal a céllal is, hogy olyan tervet találjanak, amely akár változtatás nélkül megfelel számukra.

Sok, évekkel ezelőtt készült terv alaprajzát, funkcionális elrendezését, homlokzati kialakítását, tömegét tekintve még teljesen korszerű lehet. Az utóbbi években azonban annyi jogszabály változás történt, hogy – főleg a kisebb alapterületű házak terveinél, ahol "minden ki volt centizve” - szinte alig van esély arra, hogy egy korábbi tervrajzot módosítás nélkül engedélyeztetni lehetne.

Az épületenergetikai szabályozás változása kapcsán már írtam arról, hogy a korábban készült terveken alkalmazott épületszerkezetek a fokozott hőszigetelési követelményeknek többnyire már nem felelnek meg, ami az adott terv kisebb átdolgozását igényli.

Az OTÉK 2008. szeptemberi változásai tovább csökkentették az adaptáció lehetőségét, a rendelkezések betartásához annyi módosításra lehet szükség. A teljesség igénye nélkül néhány lényegesebb szempont:

Lakószoba mérete

105. § (2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége...

(3) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m2 vagy annál nagyobb legyen. Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

Az OTÉK korábbi szövegében nem volt konkrétan meghatározva a lakószoba minimális mérete, mindössze ennyi: „A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete nagyobb legyen 17,0 m2-nél”.  Ezért a korábban készült terveken – ha takarékoskodni kellett a hellyel - 6,0 m2 alapterületű szobák is szerepelhetnek (még az OÉSZ szerinti minimum méret). Ezek, főleg a tetőtéri szinten az 1,90 m alatti területekkel kiegészülve, megfeleltek a célnak. Könnyen belátható, hogy nem minden alaprajzi szituáció alkalmas arra, hogy ugyanazt a szobaszámot az előírás szerinti 8,0 m2-es mérettel is biztosítani lehessen.

A konyha területét értelemszerűen korábban sem lehetett a lakószoba 17 m2-es alapterületébe beszámítani, viszont az étkezőhelyre nem volt előírás. Így előfordulhat, hogy egy korábbi egyterű konyha-étkező nappali helyiség ma már nem felel meg a rendeletnek.

Lépcső

64. § (2) A lépcső járóvonala, a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.

68. § (2) A lépcső és a lejtőkar kezdetén és a végén a kapaszkodók 0,30 m-rel nyúljanak túl. A kapaszkodó 4,5-5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű markolattal rendelkezzen. A markolat faltól való távolsága 4,5 cm legyen.

A lépcsőkar szabad szélessége korábban is a korláttól indult, a 30 cm is egyezett, azonban az, hogy a korlát mennyi helyet foglal el, nem volt számszerűsítve. Így soha nem okozott gondot, ha egy húzott karú lépcsőnél a járóvonalat a faltól 35 cm-re határoztam meg. Ez a méret most minimum 40 cm-re változott, így a lépcső már nem fér el akkora helyen, mint eredetileg.

Tovább növeli a lépcső helyigényét, hogy a korlátnak alul-felül 30 cm-rel túl kell nyúlnia a lépcsőn. Bevallom, fogalmam sincs, családi háznál miért van erre szükség...

Frissítés 2014.08.19.:

A jelenleg hatályos OTÉK lépcsőre vonatkozó előírásai szerint a fenti bekezdés tartalma már nem aktuális! 

Garázslejárat

45. § (1)  …A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.

Ha a korábbi terven a pinceszinten lévő garázs megközelítésére szolgáló rámpa részben az oldalkertben helyezkedett el, elképzelhető, hogy ez a megközelítési mód ma már nem alkalmazható -  ha a helyi szabályozási terv nem rendelkezett a terepalakításról.  

103. §  5) Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni.

A garázsmérettel nemigen lesz probléma, annál inkább a pinceszintre tervezett garázsok megközelítésével. Korábban az OTÉK egyáltalán nem tért ki erre, most viszont a melléklet olyan lejtési viszonyokat, fordulási sugarakat, rámpa szélességi méreteket tartalmaz, amelyekhez a hely biztosítása kötött előkert méret, keskeny telek esetén nem lesz megoldható.

Illemhely

…..Az illemhely mérete 0,90 x 1,20 m-nél - befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 m-nél - kevesebb nem lehet.

Apróságnak tűnik, de a korábbi terveken lehetnek ennél kisebb WC helyiségek is. Sőt, figyelembe véve a ma divatos falsík alatti öblítő tartályok helyigényét, még ezt a méretet is kevésnek találom.

(7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni.

Korábban erre sem tért ki a rendelet.

(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.

Ez a rendelkezés érvényben volt, logikus is, viszont lakásnál és üdülőegységnél nem kellett alkalmazni.

Építménymagasság

Korábban az építménymagasság meghatározásánál két, legfeljebb 6,0 m magasságú oromfalat figyelmen kívül lehetett hagyni, függetlenül attól, hogy ezek az épület homlokzatán hol helyezkedtek el. Most viszont a Fogalommeghatározások 26. pontja szerint :

...legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak...

Ez a számítási mód megnövelheti egy régebbi terv építménymagasságát.

Mire jó akkor a kiválasztott, egyébként minden szempontból megfelelőnek tűnő terv? Könnyen lehet, hogy csak vázlatterv céljára lesz alkalmas.

Szabó Adrienn építész tervező