Félszoba

(Utolsó frissítés: 2021. október 5.)

A félszoba értelmezése

Az 253/1997 Kormány rendelet, az OTÉK (Országos településrendezési és építési követelmények) 2008. szeptember 12-i változása óta 8,0 m²-re módosult a lakószoba minimális alapterülete, tehát ezt követően új lakásba nem lehet betervezni 8,0 m²-nél kisebb lakószobát (Ezt az OTÉK 105 § (2) bekezdése tartalmazza, jelenleg is így van hatályban. Kicsit bizonytalan, hogy mit jelent pontosan a megfogalmazásnak ez a része: "kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést").

Az OTÉK tehát nem tesz különbséget a félszoba és a szoba között, a meghatározásban csak a „lakószoba” szerepel. Mivel a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó 12/2001 (I. 31.) Kormány rendelet nem változott, ott a 3. §-ban, a méltányolható lakásigény meghatározásánál továbbra is megtalálható a „fél lakószoba” elnevezés, konkrét mérettel: „a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert (a rendelet szövege a mai napig ugyanezt tartalmazza).

A két rendelet szövegét figyelembe véve új építésű lakásnál a 8-12 m² közötti alapterületű lakószoba felel meg a 12/2001 Korm. rendelet 3. § szerinti fél lakószobának. Használt lakás vásárlása esetén természetesen találkozhatunk 6-8 m² közötti méretű félszobával, mivel a korábbi építési szabályozás lehetővé tette ennek az építését.      

Mire alkalmas egy 8-12 m² közötti méretű (fél) lakószoba?

Ha takarékoskodnunk kell az alapterülettel, a nappali kivételével ez a 8-12 m² közötti méret megfelelő belmagasság esetén minden további lakószoba funkcióra (háló, dolgozó) alkalmas lehet. 1 fős gyerekszoba céljára a 8-9 m² megfelel, míg a 2 fős háló vagy dolgozószoba mérete a felső határ közelében lesz, 11 m² felett.   

Egy kisebb szoba esetén azonban az alapterület önmagában keveset mond. Néhány további szempont:

• Ha már a tervezés időszakában ismert a funkció, különösen fontos, hogy megtervezzük előre a berendezést is, mert ilyenkor még lehet módosítani a helyiség arányain, az ajtók, ablakok elhelyezésén.
• Nagyobb szobáknál nem okoz problémát, de egy félszobánál figyelni kell arra is, hogy alaprajzi mérete (szélessége) nem lehet 2,00 m-nél kevesebb. Ez egy földszinti szobánál elég egyértelmű, de változó belmagasságú, pl. tetőtéri helyiségeknél már nem annyira az. Bár a rendelet külön nem tér ki erre az esetre, de szerintem itt nem vehető figyelembe a szoba teljes mérete, csak az a része, ahol a belmagasság 1,90 m-nél nagyobb.
• A kis alapterület talán a gyerekszobáknál jelenti a legnagyobb problémát. Ilyen esetben a közös játékhoz, a barátok fogadásához szükséges hely növelhető például úgy, hogy a két szoba közé egy nagyobb méretű tolóajtót építünk be. 
• Az OTÉK-ban a helyiségek légtérfogatára is találunk előírást: lakószobákban 15 m³-t kell biztosítani személyenként. Két fős hálószoba esetén pl. a 11,0 m²-es félszoba legalább 2,73 m, a 11,5 m² -es félszoba pedig 2,61 m belmagasság esetén felel meg az előírásoknak. Nem egyértelmű a rendeletben az sem, hogy tetőtéri szobáknál az 1,90 m alatti légtér beszámítható-e ide.

Mire elég egy 8 m²-es szoba? Ágy, íróasztal, szekrény, polcok - 1 fő részére 

Természetesen nem véletlen, hogy a korábban hatályos szabályozás 12,00 m²-ben határozta meg a lakószoba minimális alapterületét, így ha lehetőségünk van rá, érdemes a szobákra ekkora, vagy ennél nagyobb területet biztosítani.   

Kapcsolódó cikk:

• A szoba mérete