Év homlokzata 2007

Mottó: „Baudlaire színeit Baudlaire előtt nem ismerték az emberek. De jött Ő, meglátta Ő: megtanított minket új színekre, megtanított minket látni.” (Ady)

A magyar értelmező kéziszótár szócikkében foglaltak szerint a homlokzat „az épületnek szabad térség felé néző, tagolt, külső falfelülete”. Építészetileg! A társadalmi szimbolikában azonban egy-egy megvalósult homlokzat igen összetett jelzés. Benne a tulajdonos fejezi ki önmagát a közösség számára. A személyiségnek és az egyéni ízlésnek ez a tárgyiasulása a közösségi tér szerves részévé válik, és jelentősen befolyásolhatja az ebben a környezetben élők közérzetét. Az utcakép és a ház külső felületének esztétikai megjelenése között dinamikus kapcsolat van: az előbbi összképe  alakíthatja az építtető látásmódját, ugyanakkor egy-egy merész, de igényes homlokzat új irányt mutathat a közízlés számára. Nem mindegy tehát, hogy ez a kölcsönhatás milyen irányba befolyásolja a drámai ütemben fejlődő épített környezetünk alakulását. Ennek a folyamatnak az ellenőrzésében, befolyásolásában különleges felelőssége van az építészeknek, akik az általuk tervezett házak architekturális megoldásai mellett az épületek homlokzatának szín- és formavilágával képesek a legjelentősebb hatást gyakorolni. Nekik kell egyensúlyt teremteniük a megrendelők ízlése és a közösség érdekei között, az egyedi épületeken keresztül megújítani a városképet úgy, hogy az mégis megőrizze, továbbra is tükrözze a település megismételhetetlen egyediségét.

Az év homlokzatának története:

A homlokzati vakolat- és hőszigetelőrendszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Baumit Kft. a fenti megfontolásból öt évvel ezelőtt egy rangos pályázatot hívott életre, hogy építészeti, gazdaságossági és műszaki szempontok alapján díjazza a legjobb és legszebb homlokzatokat. Az elkövetkezendő években amellett, hogy folyamatosan emelkedett a beérkező pályázatok száma, a bemutatott homlokzatok minőségének javulása is érzékelhető volt. Nem maradt hatás nélkül a díjazott épületek fotóinak, leírásának és értékelésének publikálása sem. Mind a szakma, mind pedig a közönség részéről egyre erőteljesebb volt az érdeklődés a média által közzétett anyagok, megoldások, technológiák iránt. Az elmúlt fél évtized során a Pályázat az építészek és a kivitelezők körében egyre hitelesebb és rangot adó megmérettetéssé vált. Az építtetők is egyre több figyelmet fordítanak házaik homlokzatának küllemére. Bizonyítja ezt az is, hogy az idei felhívásra majd száz pályázat érkezett be három kategóriában. A kiíró Baumit Kft. ezért úgy döntött, hogy 2007-től az Év Homlokzata Pályázattal már nem tendenciákat, ígéretes próbálkozásokat értékel, hanem  kategóriánként valóban csak a legszínvonalasabb munkákat jutalmazza igen jelentős összegű pénzdíjjal (1.000.000 Ft kategóriánként).

A pályázat célja:

Az Év Homlokzata 2007 pályázat célja támogatni a tervezők, kivitelezők modern és egyedi törekvéseit. A megvalósult tervek közül a legjobbak széles körben történő ismertetésével kíván mintákat, ötleteket adni, modern trendeket felmutatni, minőségi megoldásokat javasolni. A pályázat gazdái az „Év Homlokzata Díjjal” szeretnének hozzájárulni az épített környezet értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához. Ezzel a hagyományteremtő kezdeményezésével a Baumit népszerűsíteni kívánja továbbá az energiatakarékos - ezáltal környezetbarát - homlokzati hőszigetelő rendszerek és vakolatok alkalmazását. Külön értékelik az alkalmazott technológiát és anyagokat, amelyeket a kivitelező az építkezés során használt. A pályázaton olyan épületekekkel lehetett nevezni, melyek kivitelezése 2005. január 1. után fejeződött be, illetve a kivitelezés során Baumit termékeket használtak fel (Baumit homlokzati hőszigetelő rendszerek, Baumit vakolatrendszerek, Baumit Sanova felújító vakolatrendszer, beleértve a Baumit végső felületképző rétegeket is)

Az értékelés szempontjai:

A pályázatot kiváló hazai szakemberekből álló független zsűri bírálta el:

• Bojár Iván András, Octogon főszerkesztője, Városarculati Tanácsnok
• Csanády Pál, építész, az alaprajz főszerkesztője
• Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke
• Érczy Zsolt, ügyvezető igazgató, D&B Group
• Máté Klára, a Magyar Építéstechnika főszerkesztője
• Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület alapítója, elnöke, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöki tanácsadója
• Radványi György DLA, Ybl díjas építészmérnök, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
• Dr. Tóth Elek, egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
• Z. Halmágyi Judit, építész, (EEA) Erick van Egeraat associated architects

A zsűri az alábbi szempontrendszert vette figyelembe a díjazott munkák kiválasztásakor:

A családi házak/lakóparkok esetében egy-egy homlokzat bírálatának alapvető kiindulópontja lehet az épület formája. Ehhez képest értékelhető, hogy a szín, a textúra, a rajzolat illeszkedik-e az építészeti megformáláshoz, hogy az anyagválasztások harmonizálnak-e a homlokzati felületeken eleve adott nyílászárókkal, a felület tagoltságával és méretével, a ház tömegszerűségével. Külön vizsgálatot igényel, hogy a színvilág és a díszítőelemekül szolgáló osztópárkányok, ablakkeretek, könyöklők, kváder kövek és anyagaik hogyan teremtenek összhangot, hogyan képesek sugallni bizonyos hangsúlyokat. Miként képesek irányítani, megragadni a szemlélő figyelmét, azaz hogyan teremtik meg a homlokzati szegmensek a fény-árnyék játékával az épület dinamikáját. Fontos szempont a legnagyobb felületen jelen lévő - ezáltal természetszerűleg a legjelentősebb vizuális hatást kiváltó - színező vakolat kiképzése, a textúra. A zsűri értékelte, hogy az adott homlokzat összhangban áll-e a szomszédos épületekkel, az azok által közvetített hangulatokkal. Különösen fontos volt ez pl. azon pályaművek esetében, ahol az új látványnak például egy történelmi képletbe kellett illeszkednie a Belvárosban. Családi házak esetében nem elhanyagolható megközelítés a homlokzatnak a természeti környezettel való szerves kapcsolata. 

A műemléki homlokzatokat illetően a fentiekben vázolt szempontrendszer egy új nézőponttal bővül, hiszen a renoválást végző tervezőknek, kivitelezőknek figyelembe kell venniük a történelmi épületet megalkotó elődök szándékait. A zsűri egyaránt értékelte, ha az eredeti koncepciót követő felújítási munkálatok nyomán ismét régi pompájában tündökölhet egy műemlék, ugyanakkor díjazta azokat az „átiratokat” is, ahol a historikus alapokon valami eredeti és korszerű látvány jött létre. Ebben a kategóriában a zsűri döntését az is befolyásolta, hogy milyen modern anyagokat és technológiákat használtak az építők a régi falazatok konzerválására.  A felújítások esetében az építészet esztétikai alapvetéseinek betartása mellett annak a lehetőségnek a kibontását is jutalmazták, ha az új homlokzat hozzáadott értéket jelent az épület egyébként jelentéktelen, eredeti formavilágához, szerkezetéhez képest. Ennek ékes példája a budapesti Gidófalvy utcai panelépület, melynek jellemzője a hibátlan példaértékű kivitelezés, ahol mind a tervezői, mind a kivitelezői szempontok kompromisszum mentesen hozzák a szemet gyönyörködtető végeredményt. Átlagos épület, magasan átlag feletti megoldással. Átgondolt, harmonikus színkiválasztás teszi izgalmassá az épületegyüttest, mely üde színfoltot képez a hagyományos lakótelepi környezetben. A zsűri tagjai nem csupán a fotókról eléjük táruló látványt elemezve döntöttek. Komoly vizsgálat tárgyává tették a dokumentációkban vázolt technológiai-mérnöki megoldásokat, a felhasznált anyagok illeszkedését a falazat minőségéhez. Előnyben részesítették az energiatakarékosságuk által a környezet védelmét szolgáló burkolatokat.

Az Év Homlokzata Pályázat és az állami szabályozás:

A Baumit CSR stratégiájának keretében olyan kezdeményezést indított útjára, amelynek céljai mostanra a témakört érintő állami koncepciók tartalmába is beépültek. Az ÖTM  2008. január 01.-i hatállyal érvénybe lépő a 37/2007. (XII.13.) számú rendeletében bejelentési kötelezettség alá vonta az olyan teljes homlokzati felületet érintő építési tevékenységeket, mint például az átalakítás, a felújítás, a teljes felület színezése, a teljes felületképzés megváltoztatása, illetve a teljes építészeti karakter megváltoztatása. A GKM évek óta jelentős összegekkel támogatja a házak korszerű anyagokkal történő hőszigetelését. A Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi támogatást nyújtott a pályázat lebonyolításához, mert úgy véli, hogy azok a legújabb felújítási és rekonstrukciós technológiák, tervek, amelyeknek alkalmazását a műemléki kategóriában az Év Homlokzatának zsűrije is értékelte, építészeti örökségünk hatékony megóvását szolgálhatják.

Homlokzat és hőszigetelés

Az esztétikai célokon túl a pályázat kiíróinak másik - és legalább olyan fontos - törekvése az energiatakarékos anyagok alkalmazásának népszerűsítése. Napjainkban az újabb fejlesztések révén ugyanis egyre hatékonyabban szigetelő nyílászárókat építenek be korszerű épületekbe, illetve egyre gyarapszik az olyan modern falazó elemek száma, amelyeknek a páraáteresztése sokkal jobb, mint a hagyományosan alkalmazott anyagoké. A homlokzati hőszigetelő rendszereknek tehát több szempontból meg kell felelniük az azokat fogadó alapterület páraáteresztésének. A kifelé áramló nedvesség a folyamatosan csökkenő hőmérséklet miatt az épület-szerkezet belsejében kicsapódhat. Ez pedig több szempontból is károsítja a falszerkezetet. A kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően már rendelkezésre állnak a polisztirolhabos és az ásványi anyagos hőszigetelő rendszerek előnyös tulajdonságait ötvöző termékek, amelyeket a viszonylagos olcsóság, a könnyű feldolgozhatóság, illetve a kiváló páraáteresztő tulajdonság jellemez. Ezekkel a módszerekkel úgynevezett lélegző homlokzatot lehet létrehozni.

Speciális problémákat vet fel a műemléki jellegű vagy a hatvan-hetven évnél idősebb épületek homlokzatának felújítása. Ezekben az esetekben ugyanis tekintettel kell lenni a nedves, illetve sóval terhelt falfelületekre, ami ezeknek a házaknak már törvényszerűen sajátossága. Ezekben az esetekben meg kell oldani az ilyen nedves és sóval terhelt falszerkezeteknek egyrészt a szárítását - az épületszerkezet károsítása nélkül -, másrészt a falszerkezetekben lecsapódó sók megkötését. A pályázat nyertesei által alkalmazott eljárások esetében pl. a só megkötésével, illetve a nedvesség kiszellőztetésével egyidejűleg a hőszigetelést is el tudták végezni.

A pályázat díjazottai több esetben olyan anyagokat alkalmaztak, amelyeknek hővezető képessége nagyon gyenge. Ezek tehát a meleg falat nem hagyják kihűlni, a hideg falat pedig felmelegedni. További előnye az ilyen típusú homlokzati hőszigetelő rendszereknek, hogy - a falazatban téli-nyári hőmozgást ellensúlyozva - elősegítik a házak állagmegóvását. A homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítésével jelentős mennyiségű energia takarítható meg. Az általánosan elterjedő alkalmazás hozadéka tehát megmutatkozik az energiagazdálkodásban és - ezen keresztül - a környezetvédelemben.

Díjazottak:

• Baumit Kft. ügyvezetői különdíj nyertese: Panelépület, Budapest

Pályázó neve: Bölkei Sándor – Hercsel Kft. Fővállalkozó: Sziti-End Kft. - A Panel Program jelenleg kritizálható a homlokzatok gyenge minőségű hőszigetelése miatt. Ugyanakkor léteznek kivételek. Ennek ékes bizonyítéka a budapesti Gidófalvy utcai panelépület, melynek jellemzője a hibátlan példaértékű kivitelezés, ahol mind a tervezői, mind a kivitelezői szempontok kompromisszummentesen hozzák a szemet gyönyörködtető végeredményt. Átlagos épület, magasan átlag feletti megoldással. Átgondolt, harmonikus színkiválasztás teszi izgalmassá az épületegyüttest, mely üde színfoltot képez a hagyományos lakótelepi környezetben. Az épületek Baumit EPS homlokzati hőszigetelést kaptak, melyre a kivitelező 5000 m²-en Baumit Granopor Vakolatot hordott fel. A hőszigetelési munka 2007 őszén 1 hónapot vett igénybe. A díj egyben üzenet is a piac és a kivitelező cégek felé: a Panel-program keretében igenis létezik minőségi, ízléses megvalósítás. Ezt szeretné a Baumit Kft. az ügyvezetői különdíjjal elismerni és megköszönni.

• Családi ház kategória nyertese: Családi Ház, Pécs

Pályázó neve: Bacher Norbert, Kivitelező: Bacher Norbert, Tervező: Karlovecz Zoltán „Az igazi Bauhaus-i ihletésű, funkcionalista elven szerkesztett lakóépület szemlélőjét első pillanatban megérinti a plasztikusan kezelt épülettömegek hófehér vakolt felülete és fény-árnyék játéka.  A lejtős terepen álló épület hangsúlyos vakolt emeleti tömbjeihez képest a földszinti/garázsszint kő jellegű burkolattal ellátott felületei a „nemes” burkolóanyag ellenére másodlagos jelentőségűek. A legfontosabb felületképző anyag a vakolat! Feltűnőek a hatalmas, osztás nélküli üvegfelületek, melyek a letisztult szerkezeti és anyaghasználat révén a vakolt tömbökkel csaknem azonos hangsúlyú homlokzat- és tömegformáló erővel telítődnek. Az épület völgy felőli sarkának karcsú emeleti pillértől kiinduló, és mindkét irányban szinte szobaszélességig táguló sarokablaka a fizikálisan lehetséges legnagyobb méretre bővíti a funkcionális teret, és bizonyosra vehető, hogy bentről nézve a környező természet részévé válik az ott tartózkodó személy. A tudatos tervezői magatartásra jellemző, hogy a bejárat környéki kisebb homlokzati nyílások  szinte szégyenlősen bújnak meg a pengevékony nyers vasbeton szerkezetű esővédő előtető és szélfogó oldalfal védő „tenyere” által kínált árnyék sötétjében. A szerkezetből következő tömeg-arányok, a ritmikus térkompozíció konstruktívista alapgondolatát tovább hangsúlyozza az egyszerűségükben nemes anyagok használata: a kő, a vasbeton, az üveg és a fehér vakolt felületek méltósága és harmonikus, visszafogott színkompozíciója. Ezt az összhangot talán csak a kőburkolat kicsit mesterkéltnek tűnő kialakítása töri meg mely –legalábbis az elbírálás tárgyát képező fényképfelvételeken- túlságosan síkszerűnek, és opálfényűnek tűnik, a természetes kőfelület eredeti rusztikusságát nélkülözi. Mindez azonban valószínűleg csak a fényképfelvételek hibája.” /Dr. Tóth Elek, egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem/

• Műemlék épület/Középület kategória nyertese:  Evangélikus templom, Gyula

Pályázó neve: Ábelovszky László – Átrimex Kft. Kivitelező: Átrimex Kft. Tervező: Ábelovszky László - „A műemléki kategória számos kitűnő pályázati munka bemutatását tette lehetővé. Gyulán a Gerlóczy Gedeon tervezte evangélikus templom felújítása több szempontból is meggyőző. Egyrészt fontos megemlíteni, hogy a mindössze 80 éves templom szigetelését az építéskor nem oldották meg megfelelően, ráadásul a vizesedést egy korábbi felújítás során eltakarták. A mostani felújítás során 21. századi módszerekkel meg kellett oldani a falszigetelést, s a kutatás és a szigetelés elvégzése során új homlokzati vakolattal ünnepi eleganciába burkolni ezt a 20. századi épületegyüttest. A templom és a vele egy tömeget alkotó parókia – az eredeti burkolással megegyezően – simított vakolatot kapott, kellemes halvány színezéssel. A vízszintes tagozatok jól érvényesülnek anélkül, hogy bármely színváltozattal akarták volna azokat túlhangsúlyozni. A gyulai evangélikus templom felújítása – annak ellenére, hogy bármely építési tevékenység sikere igazán csak egy pár év elteltével ítélhető meg teljes bizonyossággal – jól sikerült, s a feladat megoldását, s látványát együtt honorálta a zsűri.”

• Társasház kategória nyertese: 73 lakásos társasház, Budapest VIII.

Pályázó: Hajnal Zsolt – Hajnal Építésziroda Kft. Kivitelező: Hérosz Zrt. Tervező: Hajnal Zsolt, Kendelényi Péter, Harangi László Barna - „A megújuló belső Józsefváros egyik kiemelkedően sikeres építészeti alkotása a Futó utca 15-19. szám alatt épült 73 lakásos lakóépület. A történeti képletet idéző, nemesen egyszerű beépítéshez, nagyvonalúan tagolt, érzékeny arányokra épülő tömegformálás társult. Anyagválasztás, anyaghasználat minden idők legnehezebb tervezési, kivitelezési kérdései közé tartozik. Milyen eszközök állíthatók a koncepció szolgálatába, megvalósítható-e ésszerű határok között, tartósan illeszkedik-e a városképbe, befogadja-e környezete? A már Futó utcai házként emlegetett épület méltán elismert építészeti érdemeihez, ezúttal az utcai homlokzattagolások és a belső udvar világának megformálásában jelentős szerepet betöltő vakolatarchitektúra dícséretét soroljuk. Az utcai homlokzat záróelemeinek, a földszinti kőburkolat feletti erőteljes homlokzatsávok felületeinek, a belső udvar homlokzatának szín és felületképzése, a remek kontrasztoknak, finom felületjátékoknak köszönhetően érték. Példa a Józsefvárosban, Budapesten, a nagyvilágban egyaránt. Gratulálunk.”  /Radványi György DLA, Ybl díjas építészmérnök, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem/

Háttérinfo:

A Baumit Kft., mely az osztrák Wopfinger Beteiligungs GmbH Schmid & Co. 100 %-os leányvállalata, 1990-ben alakult Magyarországon. Fennállásának 18 éve alatt az építőanyag-ipari piac vezető szereplőjévé vált. Termékeit az építtetők és a kivitelezők a vakolás, a hőszigetelés és a felújítás területén alkalmazzák. A Baumit Kft. termékeit három magyarországi üzemben állítja elő; a gyártás legnagyobb részét lefedő szárazhabarcs-gyárai Dorogon és Alsózsolcán működnek, a színes nemesvakolatok gyártása Pásztón történik. A vállalatirányítás és a minőségbiztosítás központja Dorog.

További információ: Baumit Marketing Osztály Tel.: 06-33/512-920 Fax: 06-33/512-950, e-mail: b.kadar@baumit.hu , www.baumit.hu

Forrás: Baumit