Bérlakásépítés

(Sajtóközlemény) 

A bérlakásépítés lehet a kitörési pont a visszaeső építőipar számára

Minisztériumközi munkabizottság felállítását javasolja a Társaság a Lakásépítésért Egyesület.

Tulajdonszerzés helyett a lakáshoz jutás támogatása

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület közreműködésével elkészült az Ausztriában jól működő bérlakás-modellre alapozó megvalósíthatósági tanulmány, és egy ezzel kapcsolatos előterjesztés javaslat. Az Egyesület véleménye szerint azonban az érdemi munkához a szakminisztériumok szakembereiből álló munkabizottság felállítása szükséges. 

Az évek óta gyengülő piacot érzékelve az építőipari egyesületeket és jelentős építőanyag gyártókat tömörítő Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából életre hívott projektcsoport tavaly dolgozta ki a piaci alapú bérlakásépítés magyarországi meghonosításának koncepcióját. Véleményük szerint a szakminisztériumok közreműködésével felállított munkabizottság és a piaci szereplők bevonásával közösen kidolgozott kormányzati előterjesztés elkészítése a megvalósítás irányában tett első lépés lenne.

A minisztériumok közötti munkabizottság legfőbb feladatát a javaslatot kidolgozó szakemberek a bérlakásépítésben rejlő lehetőségek mélyre ható, hiteles vizsgálatában látják: a társadalmi igényből kiindulva a társadalmi, gazdasági hatások elemzésén át, a költségvetési kiadások és bevételek megalapozott kalkulációja alapján, a szervezeti, operatív kérdések megoldásáig. Emellett a javaslat kidolgozói szerint a munkabizottságnak érdemes súlyt helyezni annak áttekintésére, milyen lehetőséget rejt a felépítendő bérlakás-szektor számára az EU-ból az elkövetkezendő években beáramló pénz.

A rendszer figyelemre méltó, mindenképpen megvizsgálandó új eleme lehetne a bérlő oldali finanszírozás megújítása. A kidolgozott anyag javasolja annak a vizsgálatát, kaphat-e helyet az új építésű bérlakások bérleti díja a munkáltató által adó- és járulékmentesen nyújtható béren kívüli juttatások között, illetve felhasználhatóvá tehető-e akár egy lakás-takarékpénztári kifizetés az új építésű bérlakás bérleti díjának fizetésében.

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület a bérlakásépítést olyan kitörési lehetőségnek tekinti, amely egyrészről elősegíti a magyarországi lakásmobilitás javulását – a rendszerből ugyanis hiányoznak az ehhez szükséges bérlakások –, illetve kiegyensúlyozhatja a GDP hozzávetőleg 10%-át adó, és több százezer főt foglalkoztató építőipar területén tapasztalt ingadozásokat. Az Egyesület tagjai, az építőipart reprezentáló cégek vezetői egybehangzó véleménye szerint, amennyiben nem történik változás, az elkövetkező években az ideihez hasonló további visszaesés várható.

Felmérések ugyanakkor igazolták, hogy a lakosság nem csekély része – megfelelő tájékoztatás mellett – elfogadja a bérlakást, mint lakásmegoldást. A felmerülő igény kielégítésére azonban szükséges a megfelelő bérlakás kínálat megteremtése, amelyre az Egyesület egy a már évtizedek óta működő osztrák bérlakás modell alapján kidolgozott koncepciót készíttetett. Ennek lényege, hogy egy 65 négyzetméteres bérlakásban élő család havi 32 ezer forintot fizetne lakbérként. Számítások szerint tehát, ha a javasolt bérlakás-építési modell megvalósul, akkor az átlag lakbér kb. 1/3-a lenne a hasonló lakás önerő nélküli megvásárlásakor felvett hitel törlesztő részletének. (www.lakasepitesert.hu)

Paradigmaváltás a lakástámogatások rendszerében

Csider László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Lakásügyi Titkárságának vezetője az Egyesület nála járt képviselőinek javaslatait üdvözölte, és elmondta, hogy 2008-ban a Titkárság egyik stratégiai feladata a bérlakások arányának növelésére vonatkozó program kidolgozása lesz. A „lakhatás” támogatása az eddigiekben döntően a lakástulajdon megszerzését támogató elemek megőrzése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy fordítson a bérleti jogviszonyban élők támogatására. A bérlakás építések ügye is illeszkedik ebbe a rendszerbe.

Magyarországon mindössze 9% a bérlakások aránya

Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai között a bérlakás-állomány aránya: összesen 9 százalék, ami kb. 375.000 lakást jelent. Ez a mérték Romániában és Szlovákiában 19 százalék, Lengyelországban 34, míg Svájcban a legmagasabb, eléri a 65 százalékot. Az EU átlag pedig 35 százalékon áll.  A KSH felmérése szerint 2003-ban 720 ezer család tervezte, hogy egy – öt éven belül lakást kíván váltani. A költözni vágyók 23 százaléka (165 ezer család) elképzelhetőnek tartja, hogy lakást béreljen, ha lakbértámogatást kap.

Az ausztriai minta évtizedek óta sikeresen működik 

Az osztrák lakásállomány 40 százaléka, mintegy 1.560.000 lakás bérlakás. A javasolt modell Ausztriában kiépült szabályrendszerrel évtizedek óta sikeresen működik. Az osztrák közhasznú lakásszektor 510.000 bérlakást kezel. Ebben az iparágban tevékenykedő cégek mérleg-főösszege 28 Mrd. euró. Ausztriában a helyi önkormányzatok és tartományok további mintegy 330.000 bérlakással rendelkeznek. A fennmaradó bérlakás-állomány magántulajdonban áll.

További információ: