Tetőtér beépítés - könnyebben

Idén március 15-től változás történt a tetőtér-beépítésére vonatkozó szabályozásokban. Számos kedvező változások közül az egyik, hogy a beépítési százalékba már nem kell beleszámítani a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építményeket és a felvonót, valamint ezek a kötelező zöldterületből is elvehetnek. De mindez csak a már meglévő tetőterekre érvényes - új építés esetén nem!

Az építési törvény módosításával már olyan tetőterek beépítésére is lehetőség nyílik, amelyekre korábban nem volt. Ez nem csak a családi házakéra, hanem országosan minden tetőtérre alkalmazható. Már a magastetős régi bérházak, műemléki épületek padlásterei is beépíthetőek lettek, ráadásul nemcsak lakhatási célra. Az építkezés az OTÉK értelmében nem számít bővítésnek, ha a beépítéssel nem nő az épület térfogata – azaz nem változik a tető formája, valamint nem kerül hozzáépítésre semmi, pl. felvonó, lépcsőház. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy tűzvédelmi vagy egyéb szempontból ne kellene a hasznos alapterület bővítését a vonatkozó előírások szerint értékelni.

Látszólag úgy néz ki, hogyha nem bővítjük az épületet, az esetek többségében mindehhez sem építési engedély sem egyszerű bejelentési eljárás nem kell. Ennek megítélésében igen óvatosan kell eljárni, ugyanis ha az építési tevékenység műszaki tartalma alapján bármely hatóság részéről eljárást igényel (pl. lift, jelző-, oltó berendezés tervezés), vagy eltérést kell kérnünk a vonatkozó előírásoktól (építési, tűzvédelmi, műemlékvédelmi, stb.) akkor persze mindez nem állja meg a helyét. Meglévő épület esetében igen ritka, hogy minden jelenlegi előírás betartható. Ha engedélyekre nem is, de kiviteli tervre engedélyt nem igénylő esetekben is szükség van, ha a Kiviteli kódexben meghatározott feltételek fennállnak.

Fontos továbbá, hogy az új szabályozás nem érinti az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) meghatározott követelményeket, amelyeket továbbra is kötelező betartani.

TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK VÁLTOZÁSA

Korábban megeshetett, hogy a tűzvédelemhez szükséges építmények (pl. menekülésre szolgáló lépcsőház, felvonó) létrehozása túllépte volna a telek maximális beépítési százalékát. Mostantól ezek a zöldterületből is elvehetnek, így egy újabb szabályozási engedmény teszi lehetővé a tetőterek beépíthetőségét, ami több lakásos társasházak esetén költséghatékonyságot jelent. Arra azonban figyelni kell, hogy a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építmények csak a telek beépíthető részére kerülhetnek. A hozzáépítés, még egy tűzvédelmi lépcső esetén is bővítést jelent, amit kötelező bejelenteni, vagy engedélyeztetni!

MILYEN HŐSZIGETELÉS ALKALMAZHATÓ A TETŐTEREK ESETÉBEN?

A magastetők hőszigetelésénél itthon leggyakrabban kőzetgyapot, vagy üveggyapot szálas szigetelőanyagokat szokás használni. Kedvező tulajdonságaikon túl azért is, mert tűzvédelmi szempontból nem érinti korlátozás a beépíthetőségüket.

Az OTSZ ugyan az egylakásos lakó- és alacsonyabb kockázati osztály besorolású épületek esetében alacsony tűzvédelmi osztály besorolású szigetelés használatát is megengedi, de ettől függetlenül érdemes olyan szigetelő anyagot választani, amely egy tűzeset során jobban teljesít. Az alacsony tűzvédelmi osztály besorolású hőszigetelő anyagokkal az a probléma, hogy éghető anyagok, melyek tűz esetén komoly problémákat okozhatnak, beépíthetőségüket a tűzvédelmi előírások lényegesen korlátozzák. Ezért magasabb kockázati osztályba sorolt épületeknél nem is használhatók. Mindig ellenőrizzük, hogy a szigetelőanyag teljesítménynyilatkozata milyen tűzvédelmi osztályt tartalmaz, az megfelel-e arra célra, amire használni kívánjuk.

A ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelő anyagai nem éghetőek, tűzeset során számottevő füstöt nem fejlesztenek. Vannak olyan termékek, amelyek a családi házak tetőszerkezetének szarufái közé akár utólag is beépíthetők, és ezek például bármelyik budapesti belvárosi magasépület, bérház tető-beépítésénél is alkalmazhatóak.

ALÁTÉT FÓLIA

Az alátét fóliának a megfelelő hőszigetelési hatékonyság érdekében a csapadék és a szél ellen is védelmet kell nyújtania, de tűzvédelmi szempontból is sokat számít, hogy milyen típust választunk. A legtöbb fólia E-tűzvédelmi osztályú, könnyen éghető anyag. Az OTSZ szerint ez alatti tűzvédelmi besorolású fólia (F tűzvédelmi osztály) nem használható, és ezt a legtöbb termék teljesíti is. Kaphatóak azonban olyan fóliák, amelyek B osztályúak, azaz jóval nagyobb védelmet nyújtanak a tűz ellen.

A TETŐSZERKEZET TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI

Az OTSZ előírása szerint a tetőszerkezetnek - a szerkezet egészére vonatkozóan - magas, A1-A2-es tűzvédelmi osztály besorolást kell teljesítenie. A tetőtér utólagos beépítése során tehát nem csak a szigetelésnek, hanem a szerkezetnek is teljesíteni kell az OTSZ-ben előírtakat! Ez korántsem egyszerű kérdés, mert bár az egyes építési anyagok külön-külön általában rendelkeznek tűzvédelmi vizsgálati eredményekkel, de ha összeépítünk két terméket, már nem olyan egyszerű megállapítani az adott szerkezet tűzvédelmi osztályát és tűzállósági teljesítményét. A tűzvédelmi osztály besorolás szinte mindig függ attól, hogy milyen tűzvédelmi osztályú hőszigetelő anyagot építünk be a tetőszerkezetbe. Bár alacsonyabb kockázatú épületeknél megoldható mindez alacsonyabb tűzvédelmi osztályú anyagokkal is, de sokkal jobb, ha már ezekben az esetekben is nem éghető szálas szigeteléseket alkalmazunk, amik nem csak tűzvédelmi, hanem például akusztikai szempontból is előnyösebbek.

Végezetül tartsuk észben, hogy jövőre a tűzvédelmi előírások megváltoznak. 2020. január 22-től már a módosított OTSZ szerint kell majd tervezni az épületeket!

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda