Csúcsteljesítmények kerámia építőanyagokból: A Wienerberger Építészeti Nívódíj 2019-es nyertesei

A Wienerberger, mint a világ legnagyobb téglagyártója és Európa legfontosabb kerámiatetőcserép-gyártója kiemelt fontosságúnak tartja a magas színvonalú építészeti munkák elismerését. Ezért is hirdette meg idén azt a pályázatot, amelynek keretében három kategóriában díjazták a 2016. és 2018. között megvalósult legjobb épületeket. Kategóriánként egy-egy díjat osztott ki a szakmai zsűri.

Az Új építésű épület kategóriában csak olyan magastetős épülettel lehetett pályázni, ahol az építés során a Wienerberger Porotherm és Tondach termékeit is használták, de funkcionális megkötés nem volt.

Az Innovációs Díj kategóriában olyan épületek pályázatait várták, ahol a kivitelezés során Porotherm, Tondach vagy Terca termékeket innovatív, az általánostól eltérő megközelítéssel alkalmaztak.

A Tondach Rekonstrukciós Díjjal funkcionális megkötés nélkül bármilyen – Tondach tetőcseréppel – felújított épületet kívántak díjazni a kiírók.

A szakmai zsűribe meghívást kapott

• Vincze László DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi docens - aki korábban a Wienerberger nemzetközi téglaépítészeti pályázaton is elismerést szerzett egyik épületével - továbbá
  
• Váncza László Ybl-díjas építész, Váncza Művek Építészeti Műterem,
  
• Győrffy Zoltán építész, vezető tervező, MAG Építész Műterem Kft., valamint
  
• Vass Eysen Áron építész, tervezőművész, oktató, MOME Építészeti Intézet, BIVAK Stúdió.

A Wienerberger, mint kiíró a pályázatokat nem szűrte elő, a zsűriben nem vett részt, ezzel is biztosítva, hogy tisztán a pályaművek építészeti értékelése alapján történjen a kiválasztás.

Az 1,5 millió forint összdíjazású pályázaton a kategóriagyőztesek jutalma 500.000 forint volt. A díjakat 2019. március 21-én több mint 200 fő meghívott építész előtt, a RAM Colosseumban, ünnepélyes gálán adták át, amelyet az ExperiDance társulat Szenvedélyem Velence c. előadása követett.

A díjazott épületek:

Az „Új építésű épület” kategória győztese a „Családi ház a szigeten” elnevezésű pályamű lett.

• Építész tervező: Csűri Johanna.

Az építés során Porotherm falazóelemeket és Tondach Palotás kerámia tetőcserepet használtak.

Megismerve a tervező és a megbízó közti együttműködést a ház tervezése során, kijelenthető, hogy a történet példaértékű, melyben az üzleti kapcsolat barátsággá tudott mélyülni. A megbízók a határtalan, nyílt terepű telken egy L alakú, a ház belső intimitását, a természet közelségét hangsúlyozó épületet képzeltek el, amelyben a ház középpontját egy cserépkályha – azaz a ház szíve – foglalja el. A tervező a tömegformálásban úgy alkotott teljes szabadsággal, hogy közben a megrendelő alaprajzi elvárásai is teljesültek, az anyaghasználat, és végeredményben az egész mű közös párbeszédük lenyomata lett.

Az „Innovációs Díj” kategória győztese a „Budapesti családi ház” elnevezésű pályázat.

• Építész tervező: SAGRA Építész Kft., Sajtos Gábor DLA, Grand Gabriella, Páll András, Hinterauer Márk, Lukácsi Nóra.

Az építés során Porotherm Thermo falazóelemeket és Porotherm válaszfaltéglákat használtak.

A régi és új kontextusára, a meglévő és új egységének egy lehetséges építészeti megfogalmazására példa a Budára tervezett családi ház. Az átalakítás előtti állapotában háromlakásos épületet 1823-tól kezdődően többször átépítették. A jelenlegi munkálatok során nagy részét elbontva egy új, egylakásos ház jött létre. A meglévő épület díszes, romantikus főhomlokzata megmaradt. Mai kortárs architektúrával, a megmaradó részekhez arányaiban igazodva született meg az új épület. A régi és az új kiegészíti egymást, látható marad a régi, de az újjal egységet alkotva átalakul. A környezettudatos új épület kompakt tömegformálású, mely előnyös passzív építészeti eszköz alacsony energiafelhasználású épület létrehozásához.

A „Tondach Rekonstrukciós Díj” kategória győztese az „Andrássy úti villa felújítása” elnevezésű projekt.

• Vezető tervezők: Fazakas György, Stachó Balázs, Dávid Gyula, dr. habil. Balogh Balázs DLA. Munkatársak: Babos Márton, Balogh Emese, Fazakas Nikoletta, Fazakas Szilvia, Horváth László, Négyessy Adrienn, Paroczai Imre, Patocskai Mária, Varga Zsolt.

A tetőfedéshez Tondach hódfarkú kerámia tetőcserepet használtak rézbarna színben.

Az Andrássy út és Bajza utca sarkán áll ez a 20. század elején épített, többször gazdát és funkciót cserélt villaépület. Schanzer Ignác 1907–1908-ban építtette, tervezője Spiegel Frigyes, a magyar szecesszió kiemelkedő építésztervezője. Ezzel az épülettel alkot egységet a Bajza utca 31. számú ingatlan, amely Freund Vilmos tervei alapján Freund Adolf lakóházaként épült fel 1908-ban. A felújítás megtervezése nemzetközi szinten is elismerésre méltó mind koncepcionálisan, mind részleteiben. A két védett műemlék épületet egy transzparens üvegpavilon köti össze. A tetőfelújítás volumenét jelzi, hogy 1 400 négyzetméternyi tetőhéjalás és a 60 db iparművészeti díszmű bádogozása készült el.

Az „Innovációs Díj” kategória különdíját a „Hegyvidéki Kulturális Szalon” elnevezésű pályamű kapta.

• Építész tervező: Lenzsér és társa Építészeti és Mérnöki Kft., Lenzsér Péter DLA.

Az építés során Porotherm falazóelemeket és átszellőztetett rétegrendben TERCA Blow-Rood kézi vetésű homlokzatburkoló téglákat használtak.

A tervezett ház nem titkolt szerepe a kapcsolatteremtés a tér szemközti oldalán található polgármesteri hivatal épületével. A hivatal épülete a 40-es évek nagyon korrekt, szép téglaburkolatú középülete, a kerület környékbeli, ez időben épült téglaépületeinek egyike. Nem a pontos szín, téglarakásmód megismétlése volt a cél, hanem a párbeszéd megteremtése a két épület között. Másik anyaghasználati ok az épület Törpe utcában betöltött szerepe és helye. Kitüntetett helyzet a sarokpozíció, de kitüntetett a funkció is: a villák között az egyetlen középület. Tömegével beáll a környező épületek közé, de anyaghasználatával jelzi, hogy az épület más, mint a többi. Nem lakóház, hanem közösségi épület. A téglahasználat egyfajta tisztelgő fejhajtás Lenzsér Péter tervező építész egyik meghatározó mestere előtt. Varga Levente Kossuth-díjas építész, a kortárs téglaépítészet egyik legfontosabb élő mestere vitathatatlan hatása fedezhető fel az épületen.

Az „Innovációs Díj” kategória különdíját a „Tégla és eozin” elnevezésű pályázatnak ítélték oda.

• Építész tervező: Karlovecz Építésziroda Kft., Karlovecz Zoltán, Váczi Gergely.

Az építés során Porotherm Klíma hőszigetelő falazóelemeket, a lakások elválasztására hanggátló téglákat és a homlokzaton kisméretű téglákat használtak.

Pécsett nagy hagyománya van az épületkerámia alkalmazásának. A Zsolnay-örökség és a pécsi környezet folyamatosan inspirálja az építészeket. Karlovecz Zoltán építész is több épületen alkalmazott homlokzati díszítésként natúr pirogránitot, illetve eozinmázas kerámiát. A díjazott lakóház is ebbe a sorba illeszkedik. A korban és minőségben is vegyes beépítésű környezetben az utcai homlokzat kialakításánál a homogén felületi megjelenés volt a cél. Jó megoldásnak bizonyult a sík, csak anyagában, mintázott kisméretű téglafal, az „éppen hogy” testességével, mégis anyagszerűségével. A tégla és eozin kombinációja már bevált egy korábbi pécsi társasház építésekor is, ahol fontos tapasztalattal gazdagodtak, miszerint a nyerstégla és a matt vagy fényes felületű eozinmázas kerámia házasítása mindkét anyag karakterét, megjelenését jelentősen erősíti. A kisméretű tégla lyukacsos rakási módjával jól meg lehetett oldani a lépcsőház és az alárendelt helyiségek homlokzati integrációját.

Az „Tondach Rekonstrukciós Díj” kategória különdíját kapta a „Remete-kápolna felújítása” elnevezésű épület.

• Tervező: AEDIS Építészstúdió Kft., Viczencz Ottó

A felújítás óta eredeti pompájában tündöklő kis kápolna tetőszerkezetére a teljes rekonstrukció során Tondach hódfarkú kerámia cserépfedés került.

A zsűri a különdíj adományozásával azt az alázatos, magas színvonalú munkát díjazta, amellyel az építész az értékmegőrző feladatát ellátta. A Balremete nevezetű szőlőhegy egyik dombján helyezkedik el a szabadon álló egyhajós kegykápolna, mely 1751 és 1778 között barokk stílusban épült. Hullámíves oromzatú, hosszú lépcsősoron keresztül megközelíthető kápolna, ÉK-i homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel. A tetőhéjazat eredetileg cserép volt, ezt később változtatták fémlemez fedésre, ami olyan mértékben rozsdásodott, hogy 2018-ban szükségessé vált a tetőhéjazat cseréje. Ezzel egy időben a külső oltárt, a nézőteret, a külső homlokzatot, a lábazatokat és a vízelvezetést is felújították.

A „Tondach Rekonstrukciós Díj” kategória különdíját a „Zsidó Kiválóságok Házának” adták.

• Építész vezető tervező: Radius B+S Kft., Sugár Péter DLA; építészek: Varga Piroska, Balázs Marcell, Kara László, Boda Judit, Lamann Mónika, Pentaller Dorottya, Fekete Ivett.

Az egykori templomépület tetőfedés cseréje során Tondach Pilis egyenes vágású kerámia tetőcserepet használtak.

A műemlék épület alapja a középkori Füred falu temploma volt, amelyet Szent Margit tiszteletére építettek. Első említése egy 1267-ben kiadott oklevélből ismert. 1855-1944-ig működött zsinagógaként. Sorsa a második világháború utáni vidéki zsinagógákéval osztozott: a benne őrzött Tóra tekercseket elvitték, megszűnt szakrális funkciója, később magánkézbe került, végül az elmúlt években magára hagyatva, üresen állt. A Sugár Péter vezetésével tervezett beruházás három célból jött létre, általa megújult az ófalu legrégebbi, műemléki épülete, új közösségi tér jött létre, és egy modern kiállítással gazdagodott Füred kínálata. A felújítás során az egykori templomépület egybeépült egy új, modern, 21. századi látogatóközponttal.

A pályaműveket bemutató, valamint a pályázatról készült videók, valamint a nyertes épületek fotói megtekinthetők a https://wienerberger.hu/epiteszeti-nivodij weboldalon.

Forrás: Wienerberger Téglaipari zRt.