Növeli az épülettüzek kockázatát a kőzetgyapot hiány

A magyar Knauf Insulation hazai innovációja orvosolhatja az európai kapacitáshiányt

Budapest, 2018. január 3. – Az európai kőzetgyapot gyárak kapacitáshiánya növeli a lakó- és ipari területeket érintő tüzek kockázatát. Az építőipar fellendülésével a szigetelőanyag-gyártók jellemzően csak 3-4 hónapos átfutással tudják a nem éghető, A1-es besorolású kőzetgyapot hőszigetelést leszállítani. Az építési folyamatokat késve tervező tulajdonosok és kivitelezők emiatt egyre gyakrabban éghető polisztirollal szigetelik új társasházaikat és ipari ingatlanjaikat, olyan esetekben is, amikor az előírások ezt nem engednék. Ezzel csökken az épületek tűzbiztonsága. Ezt a problémát az előrendelések mellett a Knauf Insulation magyar szakembereinek innovációja segíthet orvosolni, amely üveggyapottal kombinálja a kőzetgyapotot.

Egyre gyorsabban és egyre több épülettűz keletkezik

Az épületek tűzbiztonsága a kivitelezés és a lakberendezés során használt műanyagok fokozatos térnyerése miatt folyamatosan csökken. Amíg az ’50-es években 15 perc is eltelt addig, amíg a teljes lakás és maga az épület lángra kapott, addig napjainkban ez az idő már kevesebb, mint 3 perc. Ez drámaian lerövidíti az esélyt az érdemi beavatkozásra és az oltásra!

A tűzoltók évente 2,5 millió tűzesetet regisztrálnak Európában. Ennek kétszeresére, mintegy 5 millió főre tehető azok száma, akik a tűzben égési sérülést szenvednek, 25 ezerre pedig a halálos áldozatok száma, akik közül minden harmadik gyermek. Magyarországon évente közel 32.000 tűzesethez hívják a tűzoltókat, amelyek negyede, mintegy 7400-7500 eset lakástűz. Ez azt jelenti, hogy a tűzoltók naponta átlagosan 20 alkalommal vonulnak ki lakástüzet oltani.

„Épületeink tűzzel szembeni ellenálló-képessége különösen a sok ember lakóhelyéül szolgáló magas épületek, a társasházak, illetve a sokak által használt ipari ingatlanok, például a bevásárlóközpontok, valamint irodaépületek esetében bír kiemelt fontossággal” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Miközben a magyar építőipar teljesítménye dinamikusan bővül - a tavalyi év első háromnegyed évében 52%-kal több társasházi lakás épült, a jelenleg fejlesztés alatt álló ipari ingatlanok alapterülete pedig 2,5-ször nagyobb, mint egy évvel korábban - kiemelten fontos az a szempont is, hogy ezek az épületek ne csak kényelmesek és esztétikusak, de biztonságosak is legyenek” – tette hozzá a szakember.

Nem mindegy, mivel szigeteljük a társasházakat

A polisztirol napjaink talán legelterjedtebb homlokzati szigetelőanyaga, egyszerű alkalmazhatósága és viszonylag kedvező ára miatt közkedvelt. Ez a szigetelőanyag kőolajszármazékokból készül, már aránylag alacsony hőmérsékleten, 360 °C fokon is lángra kap és égni kezd – ezért „E” tűzvédelmi osztályba sorolt termék - égés közben pedig füstöt és mérgező gázokat fejleszt. A nem megfelelően, tűzterjedés elleni gátak nélkül kivitelezett polisztirol alapú homlokzati szigetelésrendszeren a tűz felfelé könnyen az egyik lakásról a másikra terjed, veszélyeztetve ezzel nemcsak a ház szerkezetét, de a benne élők életét és vagyontárgyainak biztonságát is.

A polisztirollal szemben az ún. szálas szigetelőanyagok - a kőzetgyapot szigetelések - nem éghetőek, az ilyen szigetelőanyagok olvadáspontja ugyanis 1.200 °C fok körül van. A kőzetgyapot szigetelések hő hatására sem fejlesztenek füstöt és gázokat és nem alakul ki égve csepegés sem, ami a homlokzatok alsóbb részeinek szigetelését gyújthatja lángra. Fokozott tűzzel szembeni ellenálló képességük mellett a kőzetgyapot páraáteresztő és jobb akusztikai tulajdonságokkal is rendelkezik, mint a polisztirol.

Európai kőzetgyapot kapacitáshiány várható

„Az építőipari fellendülés okán az A1-es besorolású, nem éghető hőszigetelő anyagok gyártása terén már most kapacitáshiány jelei mutatkoznak” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Annak az ingatlantulajdonosnak, építtetőnek vagy fejlesztőnek, aki nem éghető szigetelőanyaggal kívánja szigetelni lakó- vagy ipari ingatlanát, javasolt előre terveznie, az élet- és vagyonvédelem szempontjából is biztonságosabb kőzetgyapot szigetelést 3-4 hónappal a szigetelési fázis megkezdése előtt megrendelnie” – teszi hozzá a szakember.

A magyar innováció orvosolhatja az európai kőzetgyapot gyártási kapacitáshiányt

A Knauf Insulation magyar szakemberei egy Európa szerte alkalmazható innovációval igyekeznek választ adni a kőzetgyapot hőszigetelő anyagok gyártása terén jelentkező kapacitáshiányra. Az innováció lényege az, hogy teljes kőzetgyapot rétegrend helyett, a szigetelés alsó rétegében nagy nyomószilárdságú, vastag üveggyapot réteget használnak, amire pedig magas nyomószilárdságú kőzetgyapot réteg kerül.

Az új szigetelőanyagot már tesztelik a Knauf Insulation németországi, Bernburg városában működő szigetelőanyag K+F központjában. A sikeres teszteket követően, az innovatív szigetelőanyag piaci bevezetése 2018 tavaszán várható.

Januártól szigorúbban szigetelünk

A Knauf Insulation várakozásai szerint, a kőzetgyapot iránti keresletet tovább növeli majd az is, hogy épületeinknek 2018. január 1-től már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is a három éve bevezetett, új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelniük. A jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m²K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében az épületek falait az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően inkább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda