Építési Piaci Prognózis: 2020 után zuhanásszerű visszaesés a lakásépítési piacon

• A 363 szakember véleményére alapozó felmérés szerint az állam lesz a fő megrendelő.
  
• A lakásépítések és -felújítások után még mindig a sportlétesítmények építése a „legnépszerűbb”.
  
• Hol stabilizálódik az építési piac és a lakásépítés volumene?

A 2017-2019-ig tartó időszak mind a gazdasági növekedés, mind az építési piac bővülése szempontjából kivételesen jó időszak lesz. Ez alatt a három év alatt a magyar GDP 10 százalékkal, az építési teljesítmény pedig akár 50 %-kal is növekedhet, az építési teljesítmények értéke 2019-ben a 2016. évinek a másfélszerese lehet.

Ezek azok az alaptételek, amelyekre a november végén bemutatott Építési Piaci Prognózis 2018 elemzése épít. De meddig tart a felfutás és milyen szinten stabilizálódnak a számok? Mire kell felkészülniük a piac szereplőinek?

Ezekre a kérdéskere is választ ad a több számsor esetén 2022-ig adatokat kínáló Építési Piaci Prognózis.

A felmérés szerint az állam kereslete az első

Az Építési Piaci Prognózis készítői idén ősszel több mint 350, az építési piacon érdekelt vállalkozást, és az építési piacot ismerő, ezen a területen dolgozó önkormányzati szakember véleményét kérdezték meg és dolgozták fel. A válaszokból kirajzolódik az építési piac várható bővülésének szerkezete. A megkérdezettek véleménye szerint a több évvel ezelőtti sorrendhez képest már nem a multinacionális vállalatok, hanem az állam kereslete az, ami elsősorban dinamizálja a piacot.

„Éppen az állam építési keresletének fontossága miatt vár tisztázásra az a helyzet, ami az UNIÓ-s támogatások folyósítása során kialakult. Az év első tíz havában az éves előirányzat mindössze 19,3 százaléka folyt be, és ha az előirányzat éves szinten is jelentősen alulteljesül, akkor nehezen kezelhető helyzet alakulhat ki.” – emelte ki a Prognózis bemutatójában Varga Dénes, közgazdász, a kutatás vezetője.

A válaszadók az önkormányzatok építési keresletének alakulásával kapcsolatban a legpesszimistábbak, de így is egyértelmű növekedést várnak ezen a területen is. Az egyes részpiacok közül a legnagyobb várakozások természetesen a lakásépítés területén tapasztalhatók. A második helyezett a lakás felújítási piac, ami örvendetes, hiszen hosszabb távon a felújítási volumennek nem szabad elszakadni az új építésektől.

A felmérésben a harmadik legsikeresebb részpiac a sportlétesítmények piaca volt. 2016-ban az építőipari szervezetek közel 30 milliárd értékű munkát végeztek ezen a területen, a válaszadók itt várják a harmadik legnagyobb mértékű növekedést.

Korábbi felméréseinkhez hasonlóan, a részpiacok közül az oktatás és az egészségügy növekedési kilátásai kapták a legalacsonyabb pontszámokat. Az oktatás, és az egészségügy az a két terület, amelyeknek a fejlődése hosszabb távon döntő fontosságú mind a gazdasági növekedés, mind az életminőség alakulása szempontjából. Az elmúlt években jelentős volumenű kórházépítkezésekre került sor, amely remélhetőleg folytatódik, így hosszabb távon ezen a két fontos részpiacon – oktatás és egészségügy – is jelentősebb mértékű növekedés lehet.

Lakásépítés: fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra

Az idei Prognózis megerősíti az egy évvel ezelőtt jelzett tendenciát: az lakásépítések most tapasztalható felfutása a 2000 évek közepeinek mindössze fele olyan intenzív lesz és a fele olyan hosszú ideig ad munkát a vállalkozásoknak.

A Prognózis készítői felhívják a figyelmet arra, hogy mind a kormánynak, mind az építési piacon érdekelt vállalkozásoknak fel kell készülniük a 2019-et követő időszakra, amely az elemzés szerint ismét komoly visszaesés hoz. Az idei Építési Piaci Prognózis szerint a GDP növekedési üteme a nemzetközi prognózisokban (IMF, Európai Bizottság) várt mértékhez képest erőteljesebb mértékben lassul majd le. Az építési piaci szereplőnek pedig fel kell készülniük egy egyszeri, a 2016-os visszaesésnél nagyobb volumencsökkenésre is. A lakásárak 2016-ban indult emelkedése és a kereslet növekedésének indulása csak az idei évben jelent meg a statisztikákban, sőt 2016-ban kifejezett csökkenést mutattak az adatok. Ehhez a csökkenéshez képest a 2020-as visszaesés az épületek (az un. magasépítés) területén sem lesz kisebb, mint az egyéb építmények (un. mélyépítés) területén.  

„Aggasztó, hogy a 2016 évvel ellentétben a 2020 után várható visszaesést követő fellendülésre semmilyen jel nem utal, azaz a piac szereplőinek hosszabb távra is alacsonyabb volumenű építési keresletre kell berendezkedniük.” – mondta el a szakember a várható trendeket elemezve. – „A lakáspiaci élénkítési kísérletek Magyarországon azért nem lehettek sikeresebbek, mert nem voltak kellően átgondoltak. Prognózisunkhoz felhasználtuk a 2000-ben indított élénkítési kísérlet tapasztalatait is. Azt láttuk, hogy azokat a hibákat, amiket akkor elkövettünk, nagyrészt most is elkövették. Most is túl hamar, túl nagy eredményt szerettek volna elérni. Meggyőződésünk, hogy az építési piac élénkítése jó irány, és ennek a legfontosabb része lehet a lakáspiac élénkítése. Ezzel szemben a lakásépítés területén 2020-ban zuhanásszerű csökkenést várunk.” – tette hozzá a kutatásvezető.

Milyen válaszokat ad az Építési Piaci Prognózis?

A most elkészült anyag a magyar GDP alakulását, az építőipar építési tevékenységének évenkénti volumenét, az épített lakások számát ennél hosszabb időtávon, 2022-ig prognosztizálja. Az épített lakások és az építési engedélyek várható számát 2017-re, 2018-ra és 2019-re is közli a hét statisztikai régióra bontva. Az országos és a regionális grafikonok azonban 2022-ig további három év adatait tartalmazzák. A Prognózis 2018-ra számszerű előrejelzést ad az épületeken végzett beruházási és fenntartási jellegű munkák, és az egyéb építményeken végzett munkák várható értékéről (forintban és euróban is, 2017. évi áron számítva).

Bár az egyes részpiacokon a növekedési kilátások nagyon differenciáltak, az eredmények mindenhol egyértelmű növekedési várakozásokat mutatnak. Előző évi, a 2016-ban készült felméréshez képest a várakozások minden részpiacon javultak. Kivétel a lakásépítések piaca, ahol már akkor is nagyon jelentős mértékű növekedési várakozások fogalmazódtak meg. 2016-ban az oktatás és az egészségügy területén még visszaesést vártak, 2017-ben viszont itt is "eltűntek a mínuszok".

Forrás: Build-Communication Kft.