Családi házunk sikeres hőszigetelése

– Praktikus apróságok –

Hazánkban a vidéki családi házak többsége, több mint kétmillió ingatlan 1945 és 1990 között épült. Egy átlagos ház élettartama körülbelül 50 év, ezért napjainkban az épületállomány megújítása szükségessé vált. Az életminőség javítása, környezettudatosság, energiaköltségek hatékonysága és megtérülése mellett a tulajdonosokat egyszerű, hétköznapi kérdések ösztönzik az átalakításokra: magas fűtésszámlák kifizetése, télen a hideg, nyáron a túlzott felmelegedés, fokozott zajterhelés, levegőszivárgás, gombásodás és penészesedés leküzdése.

Sokan nem is tudják, mielőtt szakemberhez fordulnak, hogy ezek a problémák a jól megválasztott hőszigeteléssel megszűnnek – s akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségeink is!

Családi házunk utólagos hőszigetelése során sokan elsőként a homlokzat, vagy a belső és külső falak burkolására gondolunk. Ugyanakkor a tetőtér, a padló és a padlásfödémek szigetelése együttesen komplex, környezettudatos felújítást eredményez, amellyel meghosszabbíthatjuk ingatlanunk élettartamát és javíthatjuk az esztétikai jellegét is. A hőszigetelésnek köszönhetően a külső falfelület hőmérséklete és hőkomfort érzetünk megnő, a helyiségek állandó hőmérséklete könnyebben fenntartható, a szobák kihűlése – vagy ami most talán még ennél is aktuálisabb – és felmelegedése lassabb. Kevesen tudják, de a jól megválasztott hőszigetelés az utcai zajokat is csökkenti, illetve megvédi a falakat a külső légköri hatásokkal szemben. Sőt, még kevesebben gondolnák, hogy a családi házak felújítása során fontos feladat, hogy a fűtési rendszer vezetékei mentén csökkentsük a hőveszteséget, ezért külön figyeljünk a csövek, a kazánok hőszigetelésére.

Ezek alapján jól látható, hogy egy hőszigetelés nélküli házban élő család amellett, hogy lemond a kellemes lakóklímáról, energiapazarló módon is él. Hosszabb távon tehát a hőszigetelés egy megtérülő befektetés, illetve a családi házak tulajdonosai számára a napi problémák megoldását is jelenheti. Életünk nagyobb részét az épületben töltjük, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül pl. a beltéri levegő rossz minőségét vagy a nedvesség következményeit (pl. családtagjainknál a gombák miatt kialakuló allergiás reakciókat).

Európában épületeink használják fel az elfogyasztott energiamennyiség több mint 40 százalékát! Bármilyen meglepő,  de  házaink CO2 kibocsátása magasabb mint a személyautóké vagy az ipari tevékenységé.  Így az épületek azok, melyek a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget is magukban rejtik. Hazánkban – 2008 évi szabályozás alapján – az elmúlt évben bevezetett Energiatanúsítvány ad tájékoztatást az épület várható energiafelhasználásáról, amely „A-I”-ig kategóriákba sorolja be az ingatlanokat (az „A” a legmagasabb fokozat). Egy jól hőszigetelt épület ingatlanpiaci értéke automatikusan magasabb lesz, míg a rossz minősítés esetén a szabvány javaslatot tesz a felújítási és korszerűsítési munkákra.

A felújítási munkák során a tulajdonosok „szeretik megfogni a pénzt”, s csak kevesen gondolnak bele: a családi ház tulajdonosának hosszabb távú érdeke nem a „legalacsonyabb” bekerülési költséggel járó megoldás megtalálása, hanem a hosszabb távon legjobban megtérülőé.

Tudnunk kell, hogy a szigetelőanyagok piacára is vonatkozik az aranyszabály: a minőség és a műszaki tartalom egyenesen arányos a termék árával. Magyarországon alapvetően háromféle hőszigetelés-típus létezik: a polisztirol (közismert nevén a hungarocell), a szálas hőszigetelők, azaz az üveg-, valamint a kőzetgyapot. A költségérzékenység miatt a legnépszerűbb az olcsóbb polisztirol, azonban a komplett hőszigetelő-rendszert (háló, dűbelek, ragasztó, színező, szigetelőanyag stb.) együtt nézve az ingatlan tulajdonosok kiszámolhatják, hogy az árkülönbség már nem annyira számottevő a szálas szigetelőkhöz képest.

A szigetelőanyagok közül a talán kevésbé ismert kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazását több szempontból is jó döntésnek tartják az építészek. A laikusok számára esetleg meglepő, de a kőzetgyapot időtálló: gyakorlatilag az épület élettartamával megegyezik tartóssága, amellyel sikerül újabb évtizedekre megbízható megoldást választanunk. Kiváló hangszigetelő, víztaszító, hő- és tűzálló (a kőzetgyapot olvadáspontja magasan 1000 ºC felett van, és mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet, a kőzetgyapot megvédi az épület szerkezetét, meggátolja a tűzterjedést is).

A szálas szigetelők természetes alapanyagból készülnek, épp ezért páraáteresztők is. A kőzetgyapot alak- és mérettartó: a meglehetősen nagy hőmérsékletkülönbséget is alakváltozás nélkül el tudja viselni, UV sugárzás nem károsítja, nem zsugorodik, könnyen beépíthető. A kőzetgyapot hőszigetelés a környezetvédelmet elősegítő termék: csökkenti az energiafogyasztást, melynek következtében a szennyező anyagok kibocsátása is csökken. S nem utolsó sorban olyan természetes anyag, amelyet a rovarok, rágcsálók és gombák sem károsítják; lebontás esetén is újrahasznosítható. A kőzetgyapot hőszigetelés beépítése pedig, ha nem is egy életre, de életünk nagyobb részében biztosítja a családi házunk építési állagának stabil és korszerű megőrzését – ezáltal tulajdonunk védelmét is.

Forrás:  VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda