Hajrá a célegyenesben

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2006-os alapítása óta eddig 27 000 projekt valósult meg országszerte, amely mind hozzájárult a lakosság életminőségének javulásához. Ugyanakkor a 2007 és 2013 közötti, 7 éves uniós fejlesztési ciklusra kitűzött támogatási összeg még korántsem fogyott el. A források kifizetésének felgyorsítására az NFÜ számos szabályozói változtatást javasolt és saját tevékenységét is ennek megfelelően alakította át. A siker kulcsa elsősorban a projektgazdák kezében van, akiknek még három és fél év áll a rendelkezésükre, hogy megvalósítsák terveiket. Az összesen 8200 milliárd forintos támogatás minél eredményesebb lehívása érdekében a közigazgatási intézményrendszernek is növelnie kell a hatékonyságát.

Az uniós fejlesztési ciklusból már csak másfél év van hátra és több mint 5 000 milliárd forint vár arra, hogy magyar projektekre lehívják. Ezért az NFÜ vezetősége már 2011-ben jelentős változásokat javasolt a pályáztatási rendszerben, kezdeményezte a szabályozói környezet hatékonyabbá tételét és saját tevékenységének középpontjába is a kifizetések felgyorsítását és a megakadt pályázatok kezelését tette. „Az európai uniós támogatások a hazai költségvetést idén több mint 1 500 milliárd forinttal segítik. Hogy a központi költségvetés mintegy 10 százalékát kitevő összeg a jövőben is rendelkezésre álljon, sőt növekedjen, kifejezetten olyan változtatásokat hajtottunk végre, amelyek rövidtávon is látványos eredményeket képesek produkálni. Célunk, hogy 2015 végére – az uniós szabályozás szerint két évvel a ciklus vége utánig van lehetőség a támogatások abszorpciójára – a 8200 milliárd forintos támogatási összeg legalább 95%-át sikeres projektek megvalósítására felhasználjuk” – hangsúlyozta Petykó Zoltán, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke.

A pályázatok életciklusát lerövidítő intézkedések a hátralévő időben lesznek igazán jelentősek, hiszen egy átlagos projekt élettartama eddig az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába. És ez az átlagos időtartam, nagy projektek esetében a különböző hatósági engedélyektől, a régészetei feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti meg a megítélt pályázati pénzek kifizetését. „A közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok” – -mondta Petykó Zoltán, aki ezek mellett még a kedvezményezettek projektmenedzselését is a problémaforrások között tartotta számon. „Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!” – hívta fel a figyelmet az NFÜ elnöke.

Éppen ezért a pályázati rendszerben eddig végrehajtott változtatások leginkább az adminisztrációs kötelezettségeket érintik, kevesebb dokumentum szükséges a szerződéskötéshez, és tovább csökkentek a projektek tervezésével, elindításával és kezelésével kapcsolatos határidők.

A leegyszerűsödött rendszerben a projektmegvalósítás is gördülékenyebbé válik, hiszen az úgynevezett szállítói finanszírozás és szállítói előleg lehetővé teszi, hogy csak az önerőt és nem a teljes projektköltséget kell biztosítania a kedvezményezettnek, mivel a megvalósításra vonatkozó elszámolás a projekt előrehaladása közben folyamatos.

Az elektronikus folyamatok általánossá válásával a kedvezményezett és a támogatásközvetítő intézmények közötti kapcsolattartás kényelmesebbé, rugalmasabbá válik. Az elektronikus szolgáltatások terjedését a Pályázói Tájékoztató Felület nevének megváltozása is szimbolizálja, a jövőben az E-ügyintézés megnevezés lesz használatos.

Az uniós forrásokra épülő pályázatok népszerűségét mutatja, hogy eddig közel 80 000 pályázat érkezett az NFÜ-höz, amelyek közül a korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy minden második pályázat tartalmaz támogatható elképzeléseket. Az NFÜ révén, az EU-s források eddig olyan nagyobb beruházások megvalósítását ösztönözték, mint a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója, a Csepeli gerincút megépítése, a Gödöllői Királyi Kastély kertjének és 3 szárnyának felújítása, valamint hamarosan átadásra kerül az M0-s autópálya is. A támogatott projektek mind hozzájárulnak az ország versenyképességének javításához, támogatva a válságból való kilábalást.

Az NFÜ elnöke aláhúzta ugyanakkor, hogy mindezek ellenére nincs ok az elégedettségre. Bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél bent lévő számlamennyiség 152 milliárd forintra apadt a korábbi 180 milliárd forintos szintről, és a támogatást az igénylés beérkezésétől számított legkésőbb 45 napon belül kifizetik a pályázóknak, 700 milliárd forint értékű időarányosan már aktuális számlát egyszerűen nem nyújtanak be a projektgazdák. „A késlekedő projektek között jelentős arányt képviselnek az önkormányzatok, amelyek 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és így a korábban vállalt önrész megteremtése is problémát jelent” – mondta Petykó Zoltán. A problémákat csak súlyosbítja, hogy sok önkormányzat nem is rendelkezik azzal a projektmenedzselési gyakorlattal, amely az EU-források felhasználásával megvalósuló pályázatok esetében elengedhetetlen. Az NFÜ számára is segítséget jelent majd az a projektdoktori rendszer, amely a kedvezményezetteknek szakmai szolgáltatásokat biztosít.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség