1,1 millió új munkahelyet teremtene Európában az épületek felújítása

Hazánkban 80.000 főnek adhatna munkát a családi házak támogatott szigetelése

Budapest, 2012. március 28. - Miközben belátható időn belül sem Európában, sem Magyarországon nem látszik 10% alá csökkenni a munkanélküliségi mutató, a Knauf Insulation legújabb iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés. Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32%-kal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50-60%-kal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, nem utolsó sorban pedig a családok fűtésköltségét. E fejlesztések mindemellett az uniós tagállamok, köztük hazánk számára 2020-ra előírt kötelező 20%-os CO2 kibocsátás csökkentési cél elérését is segítenék.

Növekvő munkanélküliség

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió 27 tagállamában 23 millió regisztrált munkanélkülit tartanak számon, ami 9,8%-os munkanélküliségi arányt jelent. Magyarországon jelenleg az aktív népesség 10,9%-a, azaz 467.000 fő regisztrált munkanélküli. Ehhez csakúgy, mint más uniós tagállamokban, itthon is jelentős mértékben járult hozzá a gazdaság recessziója és az építőipar, amely a KSH adatai szerint 2006-ban még 141.000 ezer főnek adott munkát, de 2011-ben hivatalosan már csak 115.000 fő megélhetését biztosította. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2012 elején, 500 építőipari vállalkozás megkeresésével készített felmérése szerint rövidtávon nincs kilátás e helyzet javulására, ugyanis a megkérdezett szakemberek 42%-a szerint az építőiparban foglalkoztatottak száma a következő 6 hónapban tovább csökken majd, miközben mindössze az építőipari vállalkozók 16%-a számít növekedésre az iparágon belül.

Stagnáló építőipar

Az Európai Unió építőiparának ez évre prognosztizált enyhe, 2,5%-os növekedésével szemben Magyarországon az építőipar tehát várhatóan tovább stagnál, az új lakások építésének minimálisra csökkent, 2006 óta tartó folyamatos visszaesése miatt. A KSH adatai szerint még e stagnálás is mindössze néhány nagyobb volumenű szálloda, kereskedelmi és logisztikai épület építésének köszönhető, így nem csoda, hogy az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene továbbra is jelentősen, több mint 30%-kal marad el az egy évvel korábbitól, éves európai összehasonlításban pedig Portugáliával együtt, az építőipari termelés volumen listájának végén található. A jelenlegi helyzetre és az iparág fellendítésére megoldást csak a már meglévő, régi épületek energiahatékonysági fejlesztését és szigetelését magában foglaló, átfogó épület-felújítások állami ösztönzése és támogatása jelentene, ami nagymértékben járulna hozzá az európai és a hazai munkahelyteremtéshez is.

Munkahelyteremtő szigetelés

A most indult „Újítsd fel Európát” elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezői szerint, az Unió épületállományának átfogó felújítása önmagában 1,1 millió munkahely létrehozását segítené elő, mert minden, az épületfelújításba invesztált 1 milliárd euro 7.000 új munkahelyet teremt. A kihívás persze Európa szerte ugyanaz, mint hazánkban: az épületek felújítási arányát a jelenlegi 1%-ról 3%-ra növelni 2020-ra.

„Számításaink szerint, amennyiben Magyarországon minden évben beszigetelnénk a 2,8 millió ingatlanból álló családi ház állomány 10%-át, az 10 éven át mintegy 80-100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetetett 1 forintját, az állam adókedvezmények és kölcsönök formájában legalább 40-50%-os intenzitással támogatná” – tette hozzá a szakember.

Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit, kölcsönök és kedvezmények révén. E támogatás azonban „busásan” megtérült, mert 340.000 új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd adóbevétel többletet generált, ráadásul a német költségvetés még 1,8 milliárd eurót spórolt is a munkanélküliségi járadékokon.

Mennyit hoz a szigetelés?

Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen.

A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50%-kal csökkenthető. A szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

Egyedül nem megy, pedig sokat hozna

Az állam által az energiahatékonysági fejlesztésekhez nyújtott kedvezményeket és ösztönzőket az a tény is szükségessé teszi, hogy a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, amíg Nyugat-Európában ez az arány 30% körüli. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada, az előfinanszírozási igény miatt nem képes ingatlanán energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, például szigetelni, még akkor sem, ha ez a befektetés 2-4 év alatt megtérül.

A Knauf Insulation szakemberei a sikeres nemzetközi példák alapján úgy látják, hogy az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálnia kell a folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával forrásokat lehetne biztosítani a fejlesztésekhez. E folyamat - az energiahatékonyságot szolgáló termékek eladásából származó többlet adóbevétel, a növekvő foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan pedig a csökkenő munkanélküliségi járadék kiadások révén – az állam számára is pozitív eredményt, bevételt eredményezne, amelyet tovább növelne a csökkenő kibocsátás révén értékesíthetővé váló CO2 kvótából származó állami bevétel.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda