Magyar Építőművészek Szövetsége 1902. évi alapító okiratának megerősítése

A MÉSZ céljait és munkája súlypontjait deklaráló sajtótájékoztató - 2009. október 5.

Az Építészet Világnapja alkalmából

Résztvevők:

• Csejdy Júlia, művészettörténész (Hudec László leszármazottja)
• Hajba Judit, a leköszönő sanghaji-magyar kulturális Intézet vezetője, a Balassi Intézet Nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója
• Hajba Tamás, leköszönő sanghaji-magyar főkonzul
• Istenes József, a Szlovák Építőművészek Szövetsége képviselője, a Visegrádi Négyek kiállítás szlovák anyagának kurátora
• Puhl Antal, a „Visegrádi négyek építészete 1990-2008” c. könyv szerkesztője
• Jirzy Grohulski, elnök, SARP, Lengyel Építőművészek Szövetsége
• Kálmán Ernő, elnök, Magyar Építőművészek Szövetsége
• Vadász György, Kossuth-díjas építész
• Zalavári Lajos, Kossuth és Ybl-díjas építész, a MÉSZ 1951. évi újraalapítóinak egyike

23 kortárs építész erősítette meg a Magyar Építőművészek Szövetsége alapszabályát

• A 2009. év magyar mottója: „A környezettudatosság a fejekben kezdődik”
• Visegrádi Négyek – a közös múltban és az összefogásban a jövőnk
• A Magyar Építőművészek Szövetsége 1902-2009, jelen és jövő

„Amikor a kelet-európai országok többsége társadalmilag, politikailag megosztott és a korunkat jellemző társadalmi, pénzügyi és környezeti válság késői felismerése, a cselekvőképtelenség, egyre nehezebb helyzetbe sodor minket, az építés ügye a fenyegető környezeti katasztrófa és a krízis lehet olyan generáló erő, amely arra kényszeríti a különböző módon gondolkodókat, hogy egységes jövőképet fogadjanak el. Egyedül nem lehet a válságból kitörni, össze kell fogni, ezért nagy jelentőségűek a nemzeti és regionális együttműködések.” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kálmán Ernő, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöke, október 5-én, az Építészet Világnapján tartott, a MÉSZ 1902. évi alapító okiratának megerősítése és a Szövetség céljait és munkája súlypontjait deklaráló sajtótájékoztatóját.

"Az építészi energia kontra globális válság"

Az UIA (Nemzetközi Építész Szövetség) határozata értelmében minden év októberének első hétfője az Építészet Világnapja. A nemzetközi szervezet, amely 130 országban mintegy másfél millió építészt képvisel, idén tavasszal Costa Rica-ban hívta fel a figyelmet a szemléletváltás szükségességére, amely megszűnteti a pazarlást, az egyszerűség, tisztaság eszközeivel élve takarékoskodik, gátat szab annak az exponenciálisan növekvő társadalmi és gazdasági igazságtalanságnak, amelyet a világ tőkekoncentrációja jellemez. Ezzel elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy az építtető, építőanyag-gyártók és építészek viszonylatában, az építészeknek a folyamat motorjaként jelentős felelősséget kell vállalniuk és meghatározó szerepet kell játszaniuk. Ez alapján az UIA Építészeti Világnap témájaként a 2009. évre „Az építészi energia kontra globális válság” mottót fogalmazta meg, felszólítva tagjait, hogy ennek jegyében folytassák idei munkájukat. Ez alapján a magyar tagszövetség, a Magyar Építőművészek Szövetsége, munkáját és rendezvényeit egész évben „A környezettudatosság a fejekben kezdődik” gondolat köré szervezte.

Az Építészet Világnapja és a World Habitat Day szervezője minden évben kiadott deklarációja a világnaphoz kapcsolódóan évek óta előrejelzi a változásokat. Így 2007-ben figyelmeztetett arra a környezeti- és energiaválságra, amelyet 2008-ben a globalizmus válságaként fogalmazott meg, és amely kapcsán már kiemelte az építészek felelősségét, felhívva a figyelmet arra, hogy ezt majd a társadalmi és pénzügyi válság követi.

A Visegrádi Négyek együttműködése – a közös múltban és az összefogásban a jövőnk

Ezek a gondolatok adtak alapot a 2008. márciusában megalakított Visegrádi Négyek (V4) együttműködésének és közös programjának. Erre az együttműködésre az elmúlt másfél évben számos példa említhető.

Ilyen a magyar „Év háza” pályázat díjazottjait is bemutató Visegrádi Négyek családi házait felsorakoztató vándorkiállítás, amely idén második alkalommal mutatkozik be először Magyarországon, mielőtt elindulna lengyelországi, csehországi és szlovákiai útjára. Az „Év Háza” pályázat rendszerét megismertetve a visegrádi szövetségekkel javasoltuk, hogy kövessék a magyarországi kiválasztás szempontjait, a kiállítás anyagát hasonló módon gyűjtsék össze.

Mind a négy ország kiállított anyagában idén felfedezhetők azok az új szemléletű lakóházak és nyaralóépületek, amelyek tükrözik az „Év Háza” pályázata kiírásának legfőbb elveit, illetve azt a természetes hagyományokból fakadó egyszerűséget, amely benne van térségünk építészeti múltjában.

Ehhez kapcsolódik a visegrádi országok rendszerváltás utáni 18 év építészeti karakterét tükröző, a „Visegrádi négyek építészete 1990-2008” Jan Stempel és Puhl Antal szerkesztésében életre hívott könyv és kiállítás. Ez utóbbi első állomása a MÉSZ székháza.

Az együttműködésre jó példa az idei prágai építészeti Grand Prix-n való szoros együttműködés, vagy az idén Pozsonyban, illetve éppen e napokban Lengyelországban a szakrális terek munkabizottsága keretében folytatott munka.

A közös történelmi múltunkat mi sem jellemzi jobban, mint az 1893-ban Besztercebányán született Hudec László munkássága, aki Sanghaj XX. századi modern építészetének egyik vezető építésze lett. Ez a kapcsolat összeköti a visegrádi országokat és a világ egyik vezető gazdasági helyszínét, ezzel jó lehetőséget teremtve arra, hogy a 2010-es sanghaji Expon a magyar kultúrát méltó módon képviselje.

Közös múltunk nem elválaszt, hanem összeköt! A Visegrádi Négyek együttműködésének és a Magyar Építőművészek Szövetségének célja, hogy országaink felismerjék azt a közös erőt, amely ebben rejlik.

Az elmúlt 100 évnek a MÉSZ ad keretet, hiszen e szervezetek valamikor közösek voltak: ahogy például Guido Hoepfner, szlovák építész, a felvidéki tátrai építészet meghatározója, mint a MÉSZ egykori alelnöke is összekapcsolja az országokat. (Guido Hoepfner kiállítása a novemberben nyílik a MÉSZ székházban.)

És akkor még a négy ország épületekben megtestesülő közös építészeti múltjáról nem esett szó. Erre jó példa a Lechner féle pozsonyi Kéktemplom, de a 20. századi magyar építészet egyes kimagasló törekvései is jól tükrözik ezt. A századfordulótól a szecesszió, bauhaus és organikus építészet kimagasló teljesítményein át, az építészeti alkotásokban azok a válaszok is megtalálhatóak, amelyeket az a különböző időszakok világválságaira tudott adni: így a Vekerle telepi lakások, a bauhaus letisztult épületei, de ugyan ilyen válságra adott választ az 50-es évek építészete, amely az adott idő direktívájára adott választ. 

A Magyar Építőművészek Szövetsége 1902-2009, jelen és jövő Az 1902-ben kelt alapszabály megerősítése

Az építőipar, amelynek energiafelhasználása a teljes rendelkezésre álló energia 40 %-át teszi ki, amely a GDP 15 %-át, a beszállítókkal együtt akár 30 %-át hozza, segítségre szorul. Megkerülhetetlenül fontos, hogy a naponta csődbe jutott építőipari vállalatok, gyártók, kivitelezők mielőbb munkához, megrendeléshez jussanak, és így a gazdaság növekedésével az építészeket is kivezessék a válságból.

Ehhez szükség van közös EU projektekre, hiszen a válság idején is készülni kell a jövőre. Ehhez szükség van erre az összefogásra, azonban ehhez az új irányítási struktúra, a jogszabályok egyszerűsítése, az oktatás, továbbképzés, szakképzés hatékonyabb kihasználása elengedhetetlen. Nem tékozolhatjuk el azt az oktatási potenciált, amivel még rendelkezünk, a hatékonyságnak kell érvényre jutnia.

Ehhez magas minőségű munkára, reális minimális díjazásra és igazságos munkaelosztásra van szükség.

A Magyar Építőművészek Szövetsége ezért látja szükségesnek, hogy megerősítse 1902-ben született alapszabályát és az alapszabályt aláíró 23 akkori építész mellé, a mai kortárs építészetet meghatározó 23 neves Kossuth díjas, Prima Primissima díjas és Ybl díjas építészét állítsa.

A 1902-ben kelt alapító okiratot most, 2009-ben, a MÉSZ tagjaként, a mai magyar építészet több évtizedes tapasztalattal rendelkező, 23 építésze erősítette meg, vállalva a feladatot, együttműködve más építészeti szervezetekkel az új építészeti stratégia megvalósításában való közreműködést.

Ybl Miklós terem a Magyar Építőművészek Székházában

Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke a sajtótájékoztató végén bejelentette, hogy a 2009. évi Építészet Világnapja alkalmából, a Magyar Építőművészek Szövetsége székháza Kandallós termét ezentúl, a MÉSZ elnökségi döntése értelmében Ybl Miklós teremnek nevezik, adózva ezzel a hallhatatlan magyar építész emlékének és kihangsúlyozva az egyik legnevesebb magyar építészeti díj jelentőségét.

További információ a Magyar Építőművészek Szövetsége munkájáról, céljairól és eseményeiről: www.meszorg.hu 

Alapító okirat

Alulírottak, a Magyar Építőművészek Szövetségének tagjai szükségesnek és óhajtandónak tartjuk, hogy megerősítsük a Magyar Építőművészek Szövetségét, amely egyes egyedül a magyar építőművészet érdekeit van hivatva előmozdítani és képviselni. Kijelentjük, hogy ezen egyesület hagyományait és megújulását folytatni akarjuk, ezért támogatjuk azt.

Budapest, 2009. október 5.

• Balázs Mihály DLA
• Bodonyi Csaba DLA
• Benczúr László
• Bitó János DLA, Dr
• Borvendég Béla
• Cságoly Ferenc DLA
• Csete György
• Ferencz István
• Finta József DLA, Dr
• Istvánfi Gyula Dr.
• Kapy Jenő DLA
• Kálmán Ernő DLA
• Kerényi József DLA
• Kévés György
• Lázár Antal DLA
• Makovecz Imre DLA
• Marosi Miklós
• Meggyesi Tamás
• Patonai Dénes DLA
• Plesz Antal
• Puhl Antal DLA
• Török Ferenc DLA
• Vadász György DLA
• Vajai Tamás DLA
• Vámossy Ferenc Dr.
• Virág Csaba DLA
• Winkler Gábor Dr.
• Zalaváry Lajos DLA

Forrás: Build-Communication Kft.